A magyar informatika napjára emlékeztek

A társadalom digitális életének fejlesztéséhez nem elegendő infrastruktúrát építeni, a digitális kompetenciákat is fejleszteni kell az állampolgárok és a vállalkozások szintjén.

Debrecen, 2015. január 22. Holló Zoltán, a HP Informatikai Kft. munkatársa a szuperszámítógép működéshez szükséges kiszolgáló berendezést szereli a Debreceni Egyetem Kassai úti kampuszán a NIIFI-DE Szuperszámítógép Központban. A Silicon Graphics International által gyártott számítógép elsődleges felhasználói a debreceni felsőoktatási és akadémiai intézmények kutatói, de a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF) rendszerébe kapcsolódva minden magyar kutató rendelkezésére áll. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget. Fotó: Oláh Tibor

Hagyományteremtő céllal január 21-én megrendezték a magyar informatika napja alkalmából a hazai informatika múltjára, jelenére és jövőjére fókuszáló online konferenciát a Neumann Társaság. Azért erre a napra esett a választás, mert 1959-ben január 21-én jelentették be a sajtóban az első magyar elektronikus számítógépet, a szobányi méretű M–3-at.

A társaság közleménye felidézi: bár számítási teljesítménye kisebb volt, mint egy mai okosóráé, az M–3-at az MTA kibernetikai kutatócsoportjánál és az első számítóközpontban több, Magyarország szempontjából fontos, rendkívül számításigényes feladat elvégzésére tudták használni.

Nem csak az eszközök, a digitális kompetencia fejlesztése is kiemelt kormányzati szándék Fotó: Karnok Csaba

Közgazdaságtani, valamint mérnöki és matematikai számításokat is végeztek a géppel – például az épülő Erzsébet híd statikai számításainak ellenőrzésére is használták. A gépet építő szakembergárda az M–3-on kísérletezte ki, hogy miként lehet egy számítógépet az ország érdekeit szolgáló mérnöki és gazdasági számításokra felhasználni – idézte fel a konferencián Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár, aki szerint az azóta eltelt évtizedek világosan megmutatták, hogy modern, versenyképes gazdaság nem létezik digitális megoldások nélkül. 

Solymár Károly Balázs szerint fontos az informatikai értékek megőrzése és átörökítés, ezért köszönetet mondott a Neumann Társaságnak, hogy segít megemlékezni az informatika fontosságáról.

 Hagyományt teremtenek a január 21-i megemlékezéssel Fotó: Andy Rain

Kelemen Csaba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője előadásában bemutatta e területen a magyar kormány jelenlegi fejlesztéseit, kitérve arra, hogy a társadalom digitális életének fejlesztéséhez nem elegendő infrastruktúrát építeni, mert a digitális kompetenciákat is fejleszteni kell az állampolgárok és a vállalkozások szintjén.

Mint mondta, kifejezett kormányzati cél, hogy a nyelvvizsgák rendszeréhez hasonlóan a digitális kompetenciák méréséhez, értékeléséhez szükséges jogszabályi kereteket megteremtsék.

Az informatikai értékek megőrzését és átörökítését vállaló Neumann Társaság új hagyományt teremt az évfordulóról való megemlékezéssel, amelyet minden magyar informatikus ünnepévé szeretnének emelni – jelezte Beck György, a Neumann Társaság elnöke a konferencia zárásaként.

Álmok álmodói A magyar informatika napja kapcsán rendezett konferencia szünetében a Millenárison néhány hét múlva megnyíló Álmok álmodói 2.0 kiállításról készült kedvcsináló videót is megtekinthettek a résztvevők. Ez a kiállítás a magyar feltalálók jövőt formáló alkotásai előtt tiszteleg majd, a februárban nyíló óriástárlat infokommunikációs csomópontja a Neumann Társaság szakmai együttműködésével készül.

Borítókép: A szuperszámítógép működéshez szükséges kiszolgáló berendezést szerelik a Debreceni Egyetemen Fotó: MTVA/Oláh Tibor