A fizetésemelések tavaly sem maradtak el, ám a munkahelyek megtartásának a kisebb reálbérnövekedés volt az ára. Tavaly elsősorban a fizikai munkavállalók bérfelzárkózása lassult, az emelések elsősorban csak a szellemi munkakörökben közelítették a tíz százalékot.
A járvány terjedését fékező korlátozások tavaly nyári megszüntetését követően gyorsan talpra állt a magyar gazdaság. Ennek következtében visszatért a 2019-ig sok ágazatban meghatározó munkaerőhiány. Sőt a szakemberigény nemcsak visszatért, de a betöltetlen álláshelyek száma meg is haladja a válság előttit. A versenyszféra ebben a munkaerőpiaci helyzetben a bérek és a juttatások emelésével tudja megtartani a munkavállalóit.
Noha a baloldal rendszeresen azt hangoztatja, hogy Magyarország az alacsony fizetések miatt vonzó befektetési ország, ennek valójában az ellenkezője igaz mára. Az a vállalkozás marad versenyképes, amelyik versenyképes fizetést kínál a beosztottaknak.
A fizetés pedig akkor marad versenyképes, ha nem szakad le a konkurenciánál jellemző bérektől. Fontos, hogy a munkavállalók is tisztában vannak ezzel, így a szakemberhiánnyal sújtott ágazatokban a fluktuáció is egyre jellemzőbb. A folyamat egyes várakozások szerint 2022-ben tízszázalékos reálbéremelkedést hozhat.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet ráadásul tartós marad, és a hazai kisvállalkozásokra éppen olyan nagy nyomást helyez, mint a sokakat foglalkoztató nemzetközi cégekre. A versenyszféra legtöbb szereplője ugyan csak áprilistól rendezi a kereseteket, ugyanakkor a kkv-kat érdemben érintő minimálbér és garantált bérminimum-emelést januártól kötelező végrehajtani. Emiatt sokan előre hozták a magasabb béreket érintő intézkedéseket is.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!