Szinte minden hazai vállalkozás készül valamekkora mértékű béremelésre idén. A friss felmérések szerint a tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek csaknem kilencven százaléka tervez bérintézkedést, mintegy hatvan százalékuk ráadásul az inflációt meghaladó mértékben. Így 2022-ben tíz százalékkal is nőhetnek a reálbérek.
Nagy Kristóf
2022. 01. 09. 7:10
Tatabánya, 2014. március 13.
Egy dolgozó autószélvédőt visz a japán tulajdonú AGC Glass Hungary új üzemcsarnokában, a tatabányai ipari parkban 2014. március 13-án. A 3,5 milliárd forintos beruházás az év végéig 140 új munkahelyet teremt.
MTI Fotó: Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az elmúlt évekhez képest érdemi béremelési hullámra készül 2022-ben a versenyszféra. A bérfelzárkózást tehát csak átmenetileg lassította a Covid–19-járvány 2020-ban és 2021-ben. Az elemzők egybehangzóan úgy látják, egyfelől a garantált bérminimum közel húszszázalékos emelése, másfelől a tapasztalt és képzett munkaerő megtartásáért, megszerzéséért vívott harc helyezi komoly nyomás alá a vállalkozásokat.
A versenyszféra bérrendezési szándéka azt mutatja, hogy a cégek számolnak a korábbiaknál magasabb inflációval, így a béremelés a legtöbb szereplőnél az alkalmazottak keresetének vásárlóértékét is növeli.
A fizetésemelések tavaly sem maradtak el, ám a munkahelyek megtartásának a kisebb reálbérnövekedés volt az ára. Tavaly elsősorban a fizikai munkavállalók bérfelzárkózása lassult, az emelések elsősorban csak a szellemi munkakörökben közelítették a tíz százalékot.
A járvány terjedését fékező korlátozások tavaly nyári megszüntetését követően gyorsan talpra állt a magyar gazdaság. Ennek következtében visszatért a 2019-ig sok ágazatban meghatározó munkaerőhiány. Sőt a szakemberigény nemcsak visszatért, de a betöltetlen álláshelyek száma meg is haladja a válság előttit. A versenyszféra ebben a munkaerőpiaci helyzetben a bérek és a juttatások emelésével tudja megtartani a munkavállalóit.
Noha a baloldal rendszeresen azt hangoztatja, hogy Magyarország az alacsony fizetések miatt vonzó befektetési ország, ennek valójában az ellenkezője igaz mára. Az a vállalkozás marad versenyképes, amelyik versenyképes fizetést kínál a beosztottaknak.
A fizetés pedig akkor marad versenyképes, ha nem szakad le a konkurenciánál jellemző bérektől. Fontos, hogy a munkavállalók is tisztában vannak ezzel, így a szakemberhiánnyal sújtott ágazatokban a fluktuáció is egyre jellemzőbb. A folyamat egyes várakozások szerint 2022-ben tízszázalékos reálbéremelkedést hozhat.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet ráadásul tartós marad, és a hazai kisvállalkozásokra éppen olyan nagy nyomást helyez, mint a sokakat foglalkoztató nemzetközi cégekre. A versenyszféra legtöbb szereplője ugyan csak áprilistól rendezi a kereseteket, ugyanakkor a kkv-kat érdemben érintő minimálbér és garantált bérminimum-emelést januártól kötelező végrehajtani. Emiatt sokan előre hozták a magasabb béreket érintő intézkedéseket is.
Idén a vállalkozások 81 százaléka tervez béremelést. A tíz fő feletti cégeknél ez az arány eléri a kilencven százalékot – derül ki az MKIK GVI legfrissebb, vállalkozások körében végzett felméréséből. A megkérdezettek mindössze 18 százaléka nem tervez bért emelni, és csak egy százalékuk készül csökkentésre.
A béremelési szándék az ipar ágazataiban a legjelentősebb, a szereplők mindössze nyolc százaléka nem számol ezzel. A kereskedelmi vállalkozások 88 százaléka is béremelést tervez 2022-ben, az érintettek 46 százaléka inflációt meghaladó, 6-10 százalékos mértékűt. Ezeknél a vállalkozásoknál tavaly sem maradt el a fizetések reálértékű növelése.
Az építőiparban is folytatódik a keresetek növelése. Ebben az ágazatban tavaly a cégek nagyobb része visszafogta a bérintézkedéseket, ugyanakkor ahol volt emelés, ott annak mértéke jellemzően meghaladta a tíz százalékot. Idén a szolgáltatói szektorban várható a legvisszafogottabb keresetrendezés, ennek ellenére a vállalkozások hetven százaléka számol valamekkora mértékű rendezéssel.
Tavaly jelentős bevételcsökkenést hozott a legtöbb ágazatban a pandémia. A korlátozások ellenére működő vállalkozásokat az alapanyaghiány és a kereslet visszaesése sújtotta.
A válság ellenére is nőttek a minimálbérek tavaly, több cégnél pedig a már korábban több évre megkötött bérmegállapodások végrehajtása is elkerülhetetlen volt.
A nehézségek ellenére tavaly a cégeknek mindössze nyolc százaléka döntött elbocsátások mellett. A foglalkoztatással kapcsolatos intézkedésekre, vagyis a munkaidő csökkentésére, a feladatkörök módosítására vagy egyéb lépésre a vállalkozások 27 százaléka kényszerült. A cégek kétharmada a munkavállalókat közvetlenül nem érintő lépésekkel kezelte a krízist, például az üzleti terv módosításával vagy elhalasztásával, vagy az árak emelésével.
Nagyobb bevételt vár a versenyszféra. A vállalkozások több mint felének a 2021-es árbevétele magasabb lehet, mint az előző évi, 15 százalékuk csökkenésről számolt be még 2020-hoz képest is. Az idei évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek: 55 százalékuk számít arra, hogy 2021-hez képest vállalkozása éves árbevétele nőni fog, 34 százalékuk szerint nem fog változni, és 11 százalékuk számít csökkenésre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
