időjárás 14°C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

Nagyot zuhantak a kriptodevizák

Fellegi Tamás Péter
2022.01.22. 12:02
Nagyot zuhantak a kriptodevizák

Több befektetési piacon is eső trend alakult ki csütörtökön és pénteken, a kriptodevizáknál voltak a leginkább borúlátók: a más néven digitális valutáknak is nevezett eszközök közül az ismertebbek tíz százalék körüli mértékben értékelődtek le.

Nagyot zuhant a bitcoin, az ether és más ismertebb kriptodevizák árfolyama a hét második felében, de több ezer kisebb társuk is gyengélkedett, sőt ezek között 15-20 százalékos esés is előfordult. A jelentős ármozgásokhoz több tényező is hozzájárulhatott: közülük fontos az, hogy a vezető kriptodevizák, mindenekelőtt a bitcoin már eleve sokat estek a néhány hónappal korábban ezelőtt elért legmagasabb árukhoz képest, így technikailag viszonylag gyenge helyzetbe került a piac. 

A korábbi, majdnem hetvenezer dolláros tetővel szemben most már negyvenezer dollárhoz közel került az árfolyam, vagyis értékének szinte a felét elvesztette, így egyrészt sokan szenvedtek el veszteséget azok közül, akik időközben vásároltak, másrészt a hosszabb távú befektetők, akik évekkel ezelőtt vásároltak még jóval olcsóbban, ilyenkor elgondolkoznak, hogy célszerű lehet a még meglévő nagy nyereséget realizálni, mielőtt az esetleg tovább apadna.

Márpedig most, szemben az előző évekkel, van olyan ok, ami miatt a megfontoltabb befektetők nagyobbnak láthatják a tartósan eső trend esélyét. A kriptodevizák árának meredek emelkedése 2020 közepén kezdődött és a múlt év őszéig tartott: az időszak szinte pontosan megegyezett azzal, amikor a jegybankok nagy összegű eszközvásárlási programokat alkalmaztak a járvány okozta gazdasági és pia­ci problémák kezelésére, ennek során pedig példátlan mennyiségű fedezetlen pénzt bocsátottak ki. 

Ez a pénz utat keresett és talált is magának, főképpen a részvények és a kriptodevizák piacán, gyorsan felfelé hajtva az árfolyamokat.

Múlt őszre azonban a legtöbb jegybank számára nyilvánvalóvá vált, hogy a kialakult inflációs folyamatok sokkal tartósabbak és erősebbek, mint azt korábban gondolták, ezért szigorításba kezdtek. Elsőként a rendkívüli válságkezelő eszközök, köztük az eszközvásárlási programok kivezetése került napirendre, így a piacokra áramló új fedezetlen pénz összege jelentősen csökkent, és a jelenlegi ütem szerint tavaszra gyakorlatilag meg is szűnik, hisz mind az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, mind az Európai Központi Bank is kivezeti a programokat. Utóbbi csak egy kisebb összegű kötvényvásárlási programot hagy meg, amelyet már a járvány előtt is alkalmazott.

A piacra áramló pénz elapadása miatt így joggal gondolják azt mind magán-, mind intézményi befektetők, hogy a gyors árfolyam-növekedésnek vége, így ideje eladni. Eszközeik közül azonban nem egyformán adnak el: ilyen esetben rendszerint felértékelődik a fundamentumok szerepe, vagyis az, hogy az adott eszköz mögött mi áll. A részvények közül a stabilan nyereséges vagy rendszerint nehezebb időkben is stabil osztalékot fizető cégek papírjait tartják meg, a fundamentumokhoz (árbevétel, nyereség stb.) képest drágábbakat hamarabb eladják.

A kriptodevizák esetében viszont – a stablecoinokat kivéve (amelyek mögött devizafedezet áll) – semmilyen fundamentális, mögöttes érték nincs, ezért ezeket elsők közt kezdik eladni.

Ráadásul egyre több ország szabályozza ezeket az eszközöket, a legfőbb cél, hogy a bűnözésben játszott szerepüket visszaszorítsa. Csütörtökön az orosz jegybank javasolta a kriptodevizák bányászatának és használatuk egyes formáinak a betiltását, részben a kínai példát követve.

Végül a jegybanki kamatemelések nyomán növekszik a kockázatmentes eszközök (állampapírok) hozama, ami ugyancsak elszívja a pénzt a kockázatos termékek piacáról.

Borítókép: A bitcoin nem tudta elkerülni a leértékelődést (Fotó: AFP)