A piacra áramló pénz elapadása miatt így joggal gondolják azt mind magán-, mind intézményi befektetők, hogy a gyors árfolyam-növekedésnek vége, így ideje eladni. Eszközeik közül azonban nem egyformán adnak el: ilyen esetben rendszerint felértékelődik a fundamentumok szerepe, vagyis az, hogy az adott eszköz mögött mi áll. A részvények közül a stabilan nyereséges vagy rendszerint nehezebb időkben is stabil osztalékot fizető cégek papírjait tartják meg, a fundamentumokhoz (árbevétel, nyereség stb.) képest drágábbakat hamarabb eladják.
A kriptodevizák esetében viszont – a stablecoinokat kivéve (amelyek mögött devizafedezet áll) – semmilyen fundamentális, mögöttes érték nincs, ezért ezeket elsők közt kezdik eladni.
Ráadásul egyre több ország szabályozza ezeket az eszközöket, a legfőbb cél, hogy a bűnözésben játszott szerepüket visszaszorítsa. Csütörtökön az orosz jegybank javasolta a kriptodevizák bányászatának és használatuk egyes formáinak a betiltását, részben a kínai példát követve.
Végül a jegybanki kamatemelések nyomán növekszik a kockázatmentes eszközök (állampapírok) hozama, ami ugyancsak elszívja a pénzt a kockázatos termékek piacáról.
Borítókép: A bitcoin nem tudta elkerülni a leértékelődést (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!