Palkovics László azt mondta, hogy a tervezett összeköttetés létrehozásához
a Dunán új vasúti híd építésére van szükség, ennek pontos helyszínével, illetve megoldásával kapcsolatban több alternatíva van, amelyeket még vizsgálnak.
Ráadásul a V0 útvonalának kijelölésénél figyelni kell a Natura 2000 és egyéb természetvédelmi területek elkerülésére is, a nyomvonalsáv kiválasztása után megkezdődhet a környezetvédelmi engedély beadásához szükséges környezeti felmérés. Az innovációs és technológiai miniszter közölte: folyik a beruházás megvalósításához szükséges dokumentumok elkészítése. Azt tűzték ki célul, hogy a teljes, Záhonytól Győrig tartó vonal kiépítése 2030-ig elkészüljön, ezen belül először a középső, Kecskemét és Adony térségében lévő szakaszt építenék meg.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy
a vasúti teherszállítás most nem versenyképes Magyarországon, a naponta közlekedő mintegy 400 tehervonatot meg kellene duplázni, de a jelenlegi hálózatok ezt nem bírják el.
Ismertette, hogy folyamatban van egy észak-déli útvonal, a Budapest–Belgrád szakasz kiépítése, a kelet-nyugati irányú vasúti kapacitás azonban hiányos.
A magyar vasúti teherszállítás versenyképesebbé tételéhez új vasúti korridor kiépítésére van szükség, amely a ferencvárosi rendező pályaudvart kiváltva Budapestet is tehermentesíti, jelenleg ugyanis majdnem minden második tehervonat áthalad a fővároson.
A MÁV elnök-vezérigazgatója jelezte azt is, hogy az európai uniós és a magyar klímacélok alapján 2050-re 90 százalékkal kell csökkenteni a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását, ami megoldhatatlan a vasúti közlekedés teljesítményének duplájára növelése nélkül. Hozzátette: a 400 tehervonat mellett jelenleg naponta mintegy 3200 személyszállító vonat közlekedik Magyarországon.
Borítókép: Palkovics László, Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő és Homolya Róbert (b–j) egy korábbi, a V0-ról tartott sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
