– Teljes irányváltásra van szükség az európai uniós környezetvédelmi politikában, a gazdálkodók számára minden olyan feltételt biztosítani kell, amelyek segítségével megőrizhetik versenyképességüket – mondta lapunknak Győrffy Balázs.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint elkerülhetetlen az uniós Zöldmegállapodásban előirányzott, a termelést jelentősen korlátozó, viszont az üvegházhatású gázok kibocsátását érdemben nem csökkentő elvárások újragondolása.
Felülírt tervek
– A környezeti szempontok túlzó – és szakmai indokokat mellőző – értékrendszere gazdaságilag és élelmiszer-biztonsági szempontból is kiszolgáltatottá tenné az Európai Unió országait – hívta fel Győrffy a figyelmet. Az agrárkamara elnöke szerint üdvözlendő, hogy átmenetileg enyhülnek az uniós zöldítési követelmények, a parlagként bejelentett területeken megkötés nélkül termeszthető növénykultúra. – Ez azonban csak egy lépés, teljes irányváltásra van szükség, amit más európai agrárszervezetekkel együtt folyamatosan hangsúlyozunk – jegyezte meg.
Bár az elmúlt években rendre komoly kihívásokkal kellett szembenézniük a gazdálkodóknak, az orosz–ukrán háború következményei minden eddigi próbatételt meghaladnak. – Több éve növekednek a termelési költségek, de a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók három évtizede nem tapasztaltak olyan mértékű inputár-emelkedéseket, mint amelyek az elmúlt hónapokban, különösen az orosz–ukrán háború kezdete óta jelentkeztek. Mindezzel két olyan év után kell szembenézniük, amikor – többek között a koronavírus okozta zavarok miatt – több ágazatban a szereplők jelentős része felélte a tartalékait – mutatott rá Győrffy Balázs.
Bár a termelők helyzete valóban nem túl rózsás, élelmiszerhiánytól szerencsére nem kell tartani. – A koronavírus-járvány idején nyilvánvalóvá vált, hogy az agrárium és az élelmiszeripar kiemelt stratégiai jelentőségű és hazánkban erős, meghatározó ágazat, amelyre a jövőben is alapozni lehet és kell – fejtette ki a NAK elnöke.
Egységben az erő
Győrffy Balázs véleménye szerint a termelés hatékonyságának növeléséhez új beruházások szükségesek, ezért is óriási jelentőségű, hogy a kormányzat – a NAK javaslatára – a korábbi 17,5 százalékról nyolcvan százalékra növelte a vidékfejlesztési beruházási támogatások hazai önrészét, jelentősen megemelve ezzel a keretet. – Évek óta azon dolgozunk, hogy a gazdálkodók, illetve az élelmiszeriparban tevékenykedők a legjobb eredményeket tudják elérni. Ez a tevékenységünk azért is tudott sikeres lenni, mert volt és van hozzá támogató kormányzati akarat. A kormány érti és érzi a vidéket, megbecsüli az agráriumot és az abból élőket. Olyan fajsúlyos döntések születtek, amelyek a világ élvonalába emelik a hazai agráradózást vagy éppen a vidékfejlesztési források mértékét – emlékeztetett Győrffy Balázs.
Hozzátette: a bőséges forrás, amely az agráriumba áramlik, a garancia arra, hogy az agrár- és élelmiszer-gazdaság egyre versenyképesebb lesz.
A közelgő kamarai választásokkal kapcsolatban megjegyezte: míg korábban szétaprózott volt a kamarai érdekképviselet, a NAK létrehozásával egységes szervezet jött létre, amely nem csak eseti jelleggel képes képviselni a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság érdekeit. Ha bármelyik ágazatnak megoldandó problémája van, a teljes agrárium erejét tudják latba vetni, a csaknem négyszázezres tagság megkerülhetetlen társadalmi, gazdasági és piaci tényezővé teszi a köztestületet.
– Együtt erő vagyunk. A kamarai választásokon ezt az erőt kell demonstrálnunk, hiszen így tudjuk a jövőben hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit. Éppen ezért arra buzdítok mindenkit, hogy május 20-án tegye le a voksát a kamarai választásokon a magyar agrárium és élelmiszeripar jövője mellett – emelte ki az elnök.
Új stratégia készül
Győrffy Balázs arról is beszélt, hogy a 2018-as stratégiai anyaghoz hasonlóan ezúttal is az ágazat egészét átfogó fejlesztési javaslatcsomagot készítenek, amelyben meghatározzák a következő évek előrelépési irányait és azokat a cselekvési pontokat, amelyek megvalósításával tovább erősíthető a magyar agrár- és élelmiszeripar versenyképessége.
– A kamara a jövőben is azt tekinti fő feladatának, hogy tagjait kiszolgálja, érdekeiket képviselje, és biztosítsa számukra azokat az információkat, amelyek szükségesek a versenyképes és jövedelmező működéshez. Ahogy eddig, a jövőben is a szakmai szervezetekkel együttműködésben végezzük tevékenységünket – jegyezte meg.
Megtudtuk, drasztikus átalakításra a választásokat követően sem kell számítani. A világ változása a kamara szerkezeti egységében is kikényszerít azonban némi átalakítást.
Az elnök szerint az állatvédelemmel, az állatjólléttel, illetve a környezet- és természetvédelemmel hangsúlyosabban kívánnak foglalkozni. A tervek szerint létrehoznának egy választott tisztségviselői státust, azzal a feladattal, hogy a zöldcélokkal harmonizáló kamarai programot, illetve kommunikációt képviselje.
Bár a pozícióról egyelőre nem született döntés, Győrffy Balázs szerint akár alelnöki szintre is emelhetik az új tisztséget. – Kulcsfontosságú, hogy eloszlassuk azokat a tévhiteket, amelyek a mezőgazdasági termeléssel és az állattartással kapcsolatban élnek az emberek fejében. A valóságot kell megmutatnunk a bennünket ért, alaptalan vádakkal szemben – tette hozzá.
Borítókép: Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Fotó: NAK)
