– Teljes irányváltásra van szükség az európai uniós környezetvédelmi politikában, a gazdálkodók számára minden olyan feltételt biztosítani kell, amelyek segítségével megőrizhetik versenyképességüket – mondta lapunknak Győrffy Balázs.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint elkerülhetetlen az uniós Zöldmegállapodásban előirányzott, a termelést jelentősen korlátozó, viszont az üvegházhatású gázok kibocsátását érdemben nem csökkentő elvárások újragondolása.
Felülírt tervek
– A környezeti szempontok túlzó – és szakmai indokokat mellőző – értékrendszere gazdaságilag és élelmiszer-biztonsági szempontból is kiszolgáltatottá tenné az Európai Unió országait – hívta fel Győrffy a figyelmet. Az agrárkamara elnöke szerint üdvözlendő, hogy átmenetileg enyhülnek az uniós zöldítési követelmények, a parlagként bejelentett területeken megkötés nélkül termeszthető növénykultúra. – Ez azonban csak egy lépés, teljes irányváltásra van szükség, amit más európai agrárszervezetekkel együtt folyamatosan hangsúlyozunk – jegyezte meg.
Bár az elmúlt években rendre komoly kihívásokkal kellett szembenézniük a gazdálkodóknak, az orosz–ukrán háború következményei minden eddigi próbatételt meghaladnak. – Több éve növekednek a termelési költségek, de a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozók három évtizede nem tapasztaltak olyan mértékű inputár-emelkedéseket, mint amelyek az elmúlt hónapokban, különösen az orosz–ukrán háború kezdete óta jelentkeztek. Mindezzel két olyan év után kell szembenézniük, amikor – többek között a koronavírus okozta zavarok miatt – több ágazatban a szereplők jelentős része felélte a tartalékait – mutatott rá Győrffy Balázs.
Bár a termelők helyzete valóban nem túl rózsás, élelmiszerhiánytól szerencsére nem kell tartani. – A koronavírus-járvány idején nyilvánvalóvá vált, hogy az agrárium és az élelmiszeripar kiemelt stratégiai jelentőségű és hazánkban erős, meghatározó ágazat, amelyre a jövőben is alapozni lehet és kell – fejtette ki a NAK elnöke.
Egységben az erő
Győrffy Balázs véleménye szerint a termelés hatékonyságának növeléséhez új beruházások szükségesek, ezért is óriási jelentőségű, hogy a kormányzat – a NAK javaslatára – a korábbi 17,5 százalékról nyolcvan százalékra növelte a vidékfejlesztési beruházási támogatások hazai önrészét, jelentősen megemelve ezzel a keretet. – Évek óta azon dolgozunk, hogy a gazdálkodók, illetve az élelmiszeriparban tevékenykedők a legjobb eredményeket tudják elérni. Ez a tevékenységünk azért is tudott sikeres lenni, mert volt és van hozzá támogató kormányzati akarat. A kormány érti és érzi a vidéket, megbecsüli az agráriumot és az abból élőket. Olyan fajsúlyos döntések születtek, amelyek a világ élvonalába emelik a hazai agráradózást vagy éppen a vidékfejlesztési források mértékét – emlékeztetett Győrffy Balázs.