Rövid és középtávon nem váltható ki az orosz földgáz

A szankciók még azon országoknak is gazdasági sokkot okoznának, amelyek képesek az orosz gázt egyéb forrásokból származó energiahordozóval helyettesíteni.

Hajdúszoboszló, 2020. január 8. A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye 2020. január 8-án. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint 98,5 százalék a belföldi gáztárolók töltöttsége, külföldrõl a kereskedelmi megállapodásoknak megfelelõen érkezik a földgáz Magyarországra, így a földgázellátás biztosított a téli hónapokra, a lakosság és a közfeladatok ellátásához szükséges mennyiség egyaránt rendelkezésre áll. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

– Magyarország felkészült egy esetleges rövid távú földgázellátási zavar biztonságos kezelésére, ugyanakkor rövid és középtávon nincs mód az orosz eredetű földgáz teljes kiváltására – jelentette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke Egerben, a 32. Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencián. Az eseményről a távirati iroda számolt be. 

Horváth Péter János jelezte: régiós szinten egész Kelet-Közép-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, és Magyarországnak, valamint a hasonló helyzetben levő uniós tagállamoknak rövid és középtávon nincs reális lehetősége mellőzni az orosz eredetű földgázforrásokat.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a 2009-es gázválság óta Magyarország mindent megtett az energiahordozó beszerzési kockázatainak csökkentésére a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésével, valamint a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésével. Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálják az ellátásbiztonságot.

Emlékeztetett arra is, hogy biztosított a magyar–szerb gázvezeték kétirányú működése, amely hozzáférést biztosít a délkelet-európai hálózatokhoz, emellett üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági készletet raktároz az ország.    

Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult helyzetet elemezve kifejtette: 

Oroszország Európa első számú primerenergia-beszállítójaként egymaga termeli meg az unióban felhasznált földgáz több mint negyven százalékát, valamint a kőolaj bő egynegyedét. Oroszország az elmúlt évtizedekben megbízható üzleti partnerként viselkedett, ám a háború és az EU által kilátásba helyezett, részben életbe léptetett szankciók új és ellentmondásos helyzetet teremtettek.

Az elnök szerint a szankciók lebegtetése – például a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedett tőzsdei gázárak miatt – éppen Oroszország bevételeinek növekedéséhez vezetett. Árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai gáztárolókat nem töltötték fel.     

Az Európai Bizottságnak a teljes orosz gázfüggőség 2030-ig megszüntetni kívánó tervéről úgy vélekedett: ambiciózus, de túlzottan optimista, mivel túlbecsüli az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét és a megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait. A gyors és teljes függetlenedés akadályai között említette, hogy Európának jelenleg nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű, nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég a cseppfolyósított (LNG) energiahordozó visszagázosítását szolgáló terminálból sem. 

Álláspontja szerint különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok – így Ausztria és Magyarország –, ahol nincs mód úszó terminálok gyors telepítésére, és korlátozott a hozzáférési lehetőségük a más tagállamokban található terminálokhoz is a szállítási útvonalak kapacitásának szűk keresztmetszete miatt.    

A MEKH elnöke arról az uniós javaslatáról is beszélt, amely szerint az EU területén található gáztárolókat 2022-ben legalább nyolcvan, később pedig legalább kilencven százalékig kötelező lenne feltölteni. Aláhúzta: ennek kapcsán a magyar és az európai hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam fogyasztását kell figyelembe venni. Ezzel elkerülhető, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező országok, köztük Magyarország aránytalan terhet viseljenek. Ezenfelül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az EU-nak is hozzá kell járulnia – vélekedett.     

Horváth Péter János hangsúlyozta: mindezeket figyelembe véve Magyarország az orosz energiabehozatalt érintő uniós szankciókat továbbra sem támogatja, hasonlóan azokhoz a közép-európai tagállamokhoz, amelyek jelentősen függenek az orosz gáztól, és nem képesek a rövid vagy középtávú kiváltására.

 A szankciók még azon országoknak is gazdasági sokkot okoznának, amelyek képesek az orosz gázt egyéb forrásokból származó energiahordozóval helyettesíteni.

Borítókép: A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)