– Magyarország felkészült egy esetleges rövid távú földgázellátási zavar biztonságos kezelésére, ugyanakkor rövid és középtávon nincs mód az orosz eredetű földgáz teljes kiváltására – jelentette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke Egerben, a 32. Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencián. Az eseményről a távirati iroda számolt be.
Horváth Péter János jelezte: régiós szinten egész Kelet-Közép-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, és Magyarországnak, valamint a hasonló helyzetben levő uniós tagállamoknak rövid és középtávon nincs reális lehetősége mellőzni az orosz eredetű földgázforrásokat.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a 2009-es gázválság óta Magyarország mindent megtett az energiahordozó beszerzési kockázatainak csökkentésére a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésével, valamint a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésével. Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálják az ellátásbiztonságot.
Emlékeztetett arra is, hogy biztosított a magyar–szerb gázvezeték kétirányú működése, amely hozzáférést biztosít a délkelet-európai hálózatokhoz, emellett üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági készletet raktároz az ország.
Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult helyzetet elemezve kifejtette:
Oroszország Európa első számú primerenergia-beszállítójaként egymaga termeli meg az unióban felhasznált földgáz több mint negyven százalékát, valamint a kőolaj bő egynegyedét. Oroszország az elmúlt évtizedekben megbízható üzleti partnerként viselkedett, ám a háború és az EU által kilátásba helyezett, részben életbe léptetett szankciók új és ellentmondásos helyzetet teremtettek.
Az elnök szerint a szankciók lebegtetése – például a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedett tőzsdei gázárak miatt – éppen Oroszország bevételeinek növekedéséhez vezetett. Árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai gáztárolókat nem töltötték fel.