Az Európai Bizottságnak a teljes orosz gázfüggőség 2030-ig megszüntetni kívánó tervéről úgy vélekedett: ambiciózus, de túlzottan optimista, mivel túlbecsüli az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét és a megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait. A gyors és teljes függetlenedés akadályai között említette, hogy Európának jelenleg nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű, nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég a cseppfolyósított (LNG) energiahordozó visszagázosítását szolgáló terminálból sem.
Álláspontja szerint különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok – így Ausztria és Magyarország –, ahol nincs mód úszó terminálok gyors telepítésére, és korlátozott a hozzáférési lehetőségük a más tagállamokban található terminálokhoz is a szállítási útvonalak kapacitásának szűk keresztmetszete miatt.
A MEKH elnöke arról az uniós javaslatáról is beszélt, amely szerint az EU területén található gáztárolókat 2022-ben legalább nyolcvan, később pedig legalább kilencven százalékig kötelező lenne feltölteni. Aláhúzta: ennek kapcsán a magyar és az európai hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam fogyasztását kell figyelembe venni. Ezzel elkerülhető, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező országok, köztük Magyarország aránytalan terhet viseljenek. Ezenfelül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az EU-nak is hozzá kell járulnia – vélekedett.
Horváth Péter János hangsúlyozta: mindezeket figyelembe véve Magyarország az orosz energiabehozatalt érintő uniós szankciókat továbbra sem támogatja, hasonlóan azokhoz a közép-európai tagállamokhoz, amelyek jelentősen függenek az orosz gáztól, és nem képesek a rövid vagy középtávú kiváltására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!