időjárás 18°C Paszkál 2022. május 17.
logo
Vidéken az elmúlt két évben csúcsra járt a belföldi kereslet, Budapest is felzárkózott

Újra húzóágazat lehet a turizmus

Thurzó Katalin
2022.05.12. 07:17 2022.05.12. 10:35
Újra húzóágazat lehet a turizmus

Habár az ukrajnai háborús helyzet hatásai némiképp visszafogják a beutazóturizmus, illetve a vendéglátóhelyek forgalmának járvány utáni helyreállását, a magyarországi szálláshelyeken március végéig hasznot hozott az orosz invázió. A kormányzati intézkedések következtében az ágazat idén már szerepet játszhat a GDP-növekedésben.

Régiós viszonylatban is kiemelkedő a hazai szállodák és vendéglátóhelyek piacának talpraállása a két éve megtört turizmusban, amely a járványhullámok alatt leginkább a külföldi utazók pénztárcájának kitett Budapesten szenvedte el a bevételhiányt. 

Emlékezetes: 2020-ban a baloldali fővárosvezetés az addig Európa-szerte rekordokat döntő szektort forráshiányra hivatkozva teljesen magára hagyta. A budapesti turizmus azonban a kormány gazdaságmentő intézkedései és a következetes járványkezelés nyomán – más régiós fővárosokkal szemben – már tavaly regenerálódni kezdett, miközben a vidéki Magyarországon az elmúlt két évben csúcsra járt a belföldi kereslet.
A korlátozások alól felszabadult európai országokból az átoltottság növekedésével és a légi járatok sűrűsödésével idén már hónapról hónapra több külföldi érkezik. Ugyan 

a szektort immár a február végén kezdődött orosz–ukrán háború és a nyomában járó infláció állítja kihívások elé, a beutazó forgalom ingadozása a rendelkezésre álló eddigi adatok szerint nem okoz nagy veszteségeket.

Sőt az év első három hónapjában a tíz legnagyobb küldőpiacunk közül az első helyen végzett Ukrajna, amelynek turistái az orosz invázió elől hazánkba utaztak, és március végéig 160 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. Őket a hagyományos küldőországokból sorrendben a németek, az osztrákok és a csehek követték a listán – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének havi adatokat elemző Trendriportjából. 

Ebben rámutatnak: márciusban a szállodák teljes bruttó forgalma 28,4 milliárd forintot ért el, amely több mint hatszorosa volt a tavalyi, korlátozásokkal terhelt tavasz elején elért bevételeknek, bár még 11 százalékkal elmaradt a vírus megjelenése előtti rekordév, 2019 márciusának eredményeitől.
A 2021-es, alacsony bázishoz képest az idei év harmadik hónapjában a vendégéjszakák száma országosan összesen 569 százalékkal, míg a fővárosban 486 százalékkal, a Budapesten kívüli szállodákban pedig 636 százalékkal emelkedett. 

A Balaton – a legnépszerűbb magyarországi úti célként – stabilan tartotta forgalmát a járványos időkben is, amit jól mutat, hogy a tó körüli régió látogatottsága tavalyhoz képest 2,45 százalékkal nőtt az egy hosszú hétvégét is magába foglaló tavasz eleji hónapban.
A forgalom az inflációs hatások mellett bővült látványosan, pedig a bruttó szobaárak átlagos drágulása százalékban két számjegyű volt márciusban. Ekkor 2019-hez képest országos szinten 10,6, Budapesten 31, a Balatonnál pedig 45,6 százalékkal kellett többet fizetni a szállodai tartózkodásért. 

A válságkezelésben ismét bizonyított a Szép-kártya rendszere, amelynek felhasználható keretét a kormány jelentősen megemelte a járvány kirobbanása után. 

A belföldi turisták a tavasz kezdetén összesen 1,659 milliárd forint értékű kafetériát váltottak be, amely 16 százalékkal haladta meg a 2019 márciusában felhasznált összegeket.
Impozáns forgalmat értek el a vendéglátóhelyek is, ahol az elmúlt két évben többször kellett kényszerűen felfüggeszteni a helyben fogyasztást, illetve például a hónapokig kötelező maszkviselés sem ösztönözte a forgalmat. Márciusban – az egy évvel korábbi forgalomhoz képest – 98,7 százalékkal nőtt az étkezőhelyek forgalmának volumene, 124 százalékkal pedig az árbevétele.
– A vendéglátóipar erősödése az első negyedéves GDP-növekedéshez is hozzájárulhatott, 

amikor az értékesített mennyiség közel 81 százalékkal volt nagyobb éves összevetésben – ez jelentős gyorsulás a tavalyi negyedik negyedévben átlagosan mért, 59 százalékos emelkedéshez képest – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője szerint idén folytatódik a szektor helyreállása, bár ennek ütemét a külföldieket óvatosságra intő orosz–ukrán háború hatásain kívül a fokozott munkaerőhiány miatti béremelések, az elszálló energiaárak és egyes élelmiszereket érintő áremelkedés is fékezheti.

Borítókép: a teraszok újranyitását követően tavaly felívelt a vendéglátás forgalma (Fotó: Kurucz Árpád)