Régiós viszonylatban is kiemelkedő a hazai szállodák és vendéglátóhelyek piacának talpraállása a két éve megtört turizmusban, amely a járványhullámok alatt leginkább a külföldi utazók pénztárcájának kitett Budapesten szenvedte el a bevételhiányt.
Emlékezetes: 2020-ban a baloldali fővárosvezetés az addig Európa-szerte rekordokat döntő szektort forráshiányra hivatkozva teljesen magára hagyta. A budapesti turizmus azonban a kormány gazdaságmentő intézkedései és a következetes járványkezelés nyomán – más régiós fővárosokkal szemben – már tavaly regenerálódni kezdett, miközben a vidéki Magyarországon az elmúlt két évben csúcsra járt a belföldi kereslet.
A korlátozások alól felszabadult európai országokból az átoltottság növekedésével és a légi járatok sűrűsödésével idén már hónapról hónapra több külföldi érkezik. Ugyan
a szektort immár a február végén kezdődött orosz–ukrán háború és a nyomában járó infláció állítja kihívások elé, a beutazó forgalom ingadozása a rendelkezésre álló eddigi adatok szerint nem okoz nagy veszteségeket.
Sőt az év első három hónapjában a tíz legnagyobb küldőpiacunk közül az első helyen végzett Ukrajna, amelynek turistái az orosz invázió elől hazánkba utaztak, és március végéig 160 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. Őket a hagyományos küldőországokból sorrendben a németek, az osztrákok és a csehek követték a listán – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének havi adatokat elemző Trendriportjából.
Ebben rámutatnak: márciusban a szállodák teljes bruttó forgalma 28,4 milliárd forintot ért el, amely több mint hatszorosa volt a tavalyi, korlátozásokkal terhelt tavasz elején elért bevételeknek, bár még 11 százalékkal elmaradt a vírus megjelenése előtti rekordév, 2019 márciusának eredményeitől.
A 2021-es, alacsony bázishoz képest az idei év harmadik hónapjában a vendégéjszakák száma országosan összesen 569 százalékkal, míg a fővárosban 486 százalékkal, a Budapesten kívüli szállodákban pedig 636 százalékkal emelkedett.
