A hidegháború idején az Őrség nyugati peremén húzódott az Európát hosszú időre kettéosztó vasfüggöny, amit manapság leginkább az 1945-től ’89-ig tartó korszak politikai szembenállásának szimbólumaként szoktak emlegetni, de fennállása idején jóval több volt ennél: a környéken élők mozgását a maga fizikai valójában korlátozó, előbb aknazárral, később elektromos jelzőrendszerrel védett kerítés, melyben huszonnégy voltos áram keringett.

Hogy milyen volt az élet eme szigort sugalló, elrettentést célzó létesítmény árnyékában, azt a Szalafő és Hodos között húzódó magyar-szlovén (az említett korban: magyar-jugoszláv) határ magyar oldalán, az A810-es határkőnél kialakított Határkő emlékparkban tudhatja meg az érdeklődő: a szabadtéri kiállítóhelyen megtekinthető az egykor valóban itt álló, ám ’89-ben elbontott vasfüggöny rövid szakasza.
Emellett rövid szöveges ismertető, és néhány kifejező fénykép idézi meg a harminchárom évvel ezelőtt lezárult korszakot – továbbá egy táblasor, melynek információi érdekes részletekkel gyarapíthatják a turisták ismereteit. Például: „Tudta-e? A magyar-osztrák határra telepített S100-as határrendszer [a tulajdonképpeni vasfüggöny – RH] megépítése 1969 és 1971 között körülbelül 20 millió forintba, mai áron körülbelül 1 milliárd forintba került”.
Vagy: „Az S100-as határrendszerhez 85 ezer darab betonoszlopot vásároltak Franciaországból”. Vagy: „A vasfüggöny lebontására a magyar vezetés már nem kért engedélyt. Grósz Károly [Magyarország akkori miniszterelnöke, az állampárt főtitkára – RH] egyszerűen közölte a döntést a szovjet pártfőtitkárral, Mihail Gorbacsovval”.
A Határkő emlékparkot tíz perc alatt be lehet járni. E szűk negyed óra az idősebbeknek a múltidézés élményét nyújtja, a fiatalabbakat pedig hozzásegítheti annak pontosabb megértéséhez, milyen körülmények között mozgott, utazott, dolgozott nagyszülei és szülei nemzedéke.
Ha valaki Szalafőn jár, vétek lenne kihagynia az Őrségi Népi Műemlékegyüttest, vagy – ahogy szintén emlegetik – a pityerszeri skanzent. Előtte azonban célszerű beiktatni az Őrségi Nemzeti Park területén kialakított bölényrezervátumot, hiszen a határtól a skanzenhez vezető, alig két és fél kilométeres út mentén helyezkedik el, nehéz volna elkerülni.