Választási év előtt mindig kiemelt figyelmet kap a befektetőktől és a hitelminősítőktől az adott ország. A szavazatok többségének elnyerése ugyanis költségvetési kockázatokkal járhat, nőhetnek azok a kiadások, amelyeknek nincs meg a fedezetük. Éppen ezért van különös jelentősége annak, hogy Magyarországot a minap felminősítette a Moody’s Investors Service. A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés erőteljesen fellendült, ami erősítette az ország ellenálló képességét. Mindezt a hatékony költségvetési és monetáris politika is segítette, ezért és a robusztus beruházási lendület miatt középtávon is kedvezők a kilátások – írta a cég az indoklásában. Az elemzők hozzátették: ez elősegíti az államháztartási konszolidációt és az államadósság-teher csökkentését. Ezt még az sem veszélyezteti, hogy a kormány megígérte: a jövő év elején visszaadja a családoknak az idei évben befizetett személyi jövedelemadó összegét.
Sőt még ebben az évben jelentős összegű prémiumot kapnak a nyugdíjasok, akik 2022-ben akár a teljes 13. havi juttatást is kézbe vehetik.
Égig érő hiány
A baloldal mindezek ellenére azt szajkózza, hogy az Orbán-kormány tönkretette az országot. Ezt sem az emberek többségének valóságérzete, sem a makrogazdasági adatok nem támasztják alá. Ezt az állítást ékesen cáfolta meg a Moody’s lépése is. A fenti megvilágításban érdemes megnézni, hogy a 2006-os választások előtt milyen volt Magyarország megítélése. Főleg azért, mert akkor Gyurcsány Ferencnek hívták a kormányfőt, aki most is nagy erőket mozgósít a hatalom visszaszerzésére.
A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s 2006 januárjában leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az addigi stabilról a magyar adóskockázati osztályzat kilátását. Az indoklás az volt, hogy erőteljesek a költségvetési kihívások, az államháztartási hiányt pedig tíz százalék felettire várták a cég elemzői. Jelezték azt is, hogy gyorsan növekszik az államadósság, ami további veszélyekkel jár. Szerintük a költségvetési hiány hozzájárul a folyamatosan magas folyómérleg-deficithez, és a két hiány együtt már kockázatot jelent a makrogazdasági stabilitásra. A hitelminősítő még azt is megjegyezte, hogy az akkori konvergenciaprogramból és a kormányzati tervekből is hiányoznak azok a konkrét szerkezeti intézkedések, amelyek a GDP-hez mért költekezési ráta gyors csökkentéséhez kellenének.
