Választási év előtt mindig kiemelt figyelmet kap a befektetőktől és a hitelminősítőktől az adott ország. A szavazatok többségének elnyerése ugyanis költségvetési kockázatokkal járhat, nőhetnek azok a kiadások, amelyeknek nincs meg a fedezetük. Éppen ezért van különös jelentősége annak, hogy Magyarországot a minap felminősítette a Moody’s Investors Service. A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés erőteljesen fellendült, ami erősítette az ország ellenálló képességét. Mindezt a hatékony költségvetési és monetáris politika is segítette, ezért és a robusztus beruházási lendület miatt középtávon is kedvezők a kilátások – írta a cég az indoklásában. Az elemzők hozzátették: ez elősegíti az államháztartási konszolidációt és az államadósság-teher csökkentését. Ezt még az sem veszélyezteti, hogy a kormány megígérte: a jövő év elején visszaadja a családoknak az idei évben befizetett személyi jövedelemadó összegét.
Sőt még ebben az évben jelentős összegű prémiumot kapnak a nyugdíjasok, akik 2022-ben akár a teljes 13. havi juttatást is kézbe vehetik.
Égig érő hiány
A baloldal mindezek ellenére azt szajkózza, hogy az Orbán-kormány tönkretette az országot. Ezt sem az emberek többségének valóságérzete, sem a makrogazdasági adatok nem támasztják alá. Ezt az állítást ékesen cáfolta meg a Moody’s lépése is. A fenti megvilágításban érdemes megnézni, hogy a 2006-os választások előtt milyen volt Magyarország megítélése. Főleg azért, mert akkor Gyurcsány Ferencnek hívták a kormányfőt, aki most is nagy erőket mozgósít a hatalom visszaszerzésére.
A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s 2006 januárjában leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az addigi stabilról a magyar adóskockázati osztályzat kilátását. Az indoklás az volt, hogy erőteljesek a költségvetési kihívások, az államháztartási hiányt pedig tíz százalék felettire várták a cég elemzői. Jelezték azt is, hogy gyorsan növekszik az államadósság, ami további veszélyekkel jár. Szerintük a költségvetési hiány hozzájárul a folyamatosan magas folyómérleg-deficithez, és a két hiány együtt már kockázatot jelent a makrogazdasági stabilitásra. A hitelminősítő még azt is megjegyezte, hogy az akkori konvergenciaprogramból és a kormányzati tervekből is hiányoznak azok a konkrét szerkezeti intézkedések, amelyek a GDP-hez mért költekezési ráta gyors csökkentéséhez kellenének.
A devizahitelek csapdája
A hitelminősítő egy hónappal később, februárban is megszólalt. A cég szakértői akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a nagy lakossági és kisvállalati devizahitel-állomány kockázatot jelent. De ezt tette akkor a HSBC bankcsoport londoni központja is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy külön veszélyt jelent a magyar háztartások felhalmozott, fedezetlen, devizaalapú hitelállománya, amelynek törlesztése a forint gyengülésével drágul. Akkoriban még ezzel a problémával is számolni kellett, ennek kockázata akkor múlt el, amikor az Orbán-kormány forintosította a devizahiteleket.
A Fitch Ratings hitelminősítő már 2005 decemberében rontotta a hosszú lejáratú szuverén magyar devizakötelezettségek osztályzatát. Ez egyenlő volt a szégyenpadra ültetéssel, mert Magyarország volt az első az Európai Unióba 2004-ben felvett kelet-közép-európai országok közül, amelynek besorolását valamelyik nagy nemzetközi hitelminősítő az elsőrendű sáv alá sorolta.
– A leminősítés tovább erősíti azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen éllovasból sereghajtóvá vált az ország – közölte a lépés után a Fidesz. A párt – a távirati iroda akkori tudósítása szerint – hangsúlyozta, hogy a leminősítést újabbak követhetik, mivel a másik két nagy hitelminősítő korábban már aggodalmát fejezte ki az óriási költségvetési hiány és a tetemes államadósság miatt. – Gyurcsány Ferencnek most már őszintén szembe kell néznie a gazdaság valóságos állapotával, abba kell hagynia az emberek és a gazdaság szereplőinek félrevezetését, a mellébeszélést – állt a közleményben.
Korszakváltás
A balliberális kormány ráadásul már 2004-ben szégyenpadra ültette az országot, mert akkor indult az uniós túlzottdeficit-eljárás hazánk ellen a magas költségvetési hiány miatt. Brüsszel akkor felszólította Magyarországot, hogy 2008-ig korrigálja a hiány mértékét, mert ellenkező esetben felfüggeszti a kohéziós pénzek folyósítását. A Gyurcsány-kormány viszont képtelen volt ezt a feladatot megoldani, így 2013-ban végül az Orbán-kormány vezette ki az országot az eljárás alól, miután rendbe tette az államháztartást.
Borítókép: Az egykori miniszterelnök Veres János pénzügyminiszterrel. Kis híján csődbe vitték az országot Fotó: MTI/Kovács Attila
