Megugrott a folyó fizetési mérleg hiánya

A meredeken emelkedő energiaárak és a visszaeső külső kereslet jelentős bizonytalanságot okoz.

Budapest, 2021. április 24. A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett a fõváros V. kerületében a Szabadság tér 8-9. szám alatt. MTVA/Bizományosi: Róka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Róka László

Az idei első negyedévben 2,345 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, alig 12 millió euróval kisebb a tavalyi negyedik negyedévinél, de 2,718 milliárd euróval nagyobb az egy évvel korábbinál, amikor utoljára zárt negyedéves többlettel a folyó mérleg – derül ki Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett előzetes adataiból.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője az adatokra reagálva kiemelte: 2345 millió euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben az első negyedévben, ami 2718 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 579 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 1011 millió euró többlettel szemben. 

A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 999 millió euró volt, a negyedéves GDP –2,4 százaléka. A külkereskedelmi mérleg romlását tükrözve jelentősen, 2455 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 1202 millió euró többlethez képest, döntő mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükröz az energiaegyenleg mintegy kétmilliárd eurós romlása az első negyedévi külkereskedelmi mérlegben. 

Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt a szolgáltatások egyenlegének többlete 689 millió euróról 1203 millió euróra emelkedett. A külföldön dolgozók létszámának emelkedése és a külföldi befektetők befektetéseinek csökkenő (illetve a hazai befektetők külföldi befektetéseinek emelkedő) jövedelmei miatt mérséklődött az elsődleges jövedelmek hiánya, míg kissé romlott a másodlagos jövedelmek hiánya. A bruttó külső adósság 97,1 millió euróra nőtt (a GDP 61 százaléka) az egy évvel ezelőtti 81,3 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 135 milliárd euróra a tavalyi 117,7 milliárdról. A nettó külső adósság 18,9 milliárd euróra, a GDP 11,9 százalékára emelkedett az egy évvel ezelőtti 11,39 milliárdról (a GDP 7,5 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 26,3 milliárdra a tavalyelőtti 19,4 milliárdról.

Tavaly összesen 4,884 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 1,56 milliárdról, a GDP arányában pedig 3,2 százalékra az előző évi 1,1 százalékról. A tőkemérleggel együtt számolva a 2020. évi külső finanszírozási képesség 1,23 milliárd euró, a GDP 0,9 százaléka volt, ezzel szemben 2021-ben egymilliárd eurónyi külső finanszírozási igény keletkezett, ami a tavalyi GDP 0,6 százaléka volt.

Az orosz–ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását 

– részletezte a szakértő. Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést. Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja a háború időtartama, kimenetele, a további szankciók vagy azok esetleges későbbi enyhítése, az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása. 

A háború miatti bizonytalanság és a külföldi vásárlóerő várható csökkenése, valamint az orosz turisták kiesése miatt az idegenforgalom kilábalása is lelassulhat, bár a tavalyi évhez képest messze jobban alakulhat, javítva a szolgáltatások egyenlegét, mindenesetre a jelenlegi tapasztalatok alapján kifejezetten magas az utazási vágy és hajlandóság a Covid-járvány korlátozásait követően. 

A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet. A tőkemérleg pedig az uniós források lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. 

Idén 6-6,5, jövőre pedig 3,3 milliárd euró hiányra számítunk a folyó fizetési mérlegben a tavalyi 4,74 milliárd euró hiányt követően, azonban a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya megközelítheti a GDP négy százalékát, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény idén 1,2 milliárd euró közelébe, a GDP 0,7 százalékára emelkedhet a tavalyi egymilliárd eurónyi, azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő igény után, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI)