Alig egy hónap múlva, január 1-jén indul az új otthonteremtési program, amelyből egyre több részletkérdés tisztázódik. A program eleve sokkal szélesebb kört szólít meg a korábbiaknál, már csak azért is, mert olyan elemeket is tartalmaz, amelyek nem lakásvásárlással, építkezéssel, költözködéssel járnak. Ebbe a körbe tartozik a tetőtér-beépítések kiemelt támogatása és a már előzetesen is a legnagyobb érdeklődést kiváltó otthonfelújítási program.
Utóbbi azt jelenti, hogy bárki – házaspárok, élettársak, egyedülállók –, aki legalább egy gyermeket nevel, annak lakásfelújítási, korszerűsítési költségei felét az állam utólag megtéríti. A vissza nem térítendő támogatás tehát a kiadások felét, legfeljebb hárommillió forintot jelent. Vagyis akkor lehet a maximális támogatási összeget megkapni, ha valaki legalább hatmillió forintért végeztet korszerűsítési munkákat otthonában.
Maga a szabályozás – amely egy hete kormányrendelet formájában jelent meg a Magyar Közlönyben –
alapvetően nagyon megengedő, és csak olyan pontokon szigorú, amelyek egyébként visszaélésre adnának lehetőséget.
Ezért a jogszabály gyermeknek tekinti a 12. hetet már betöltött magzatot, egészen a nagykorú gyermek 25 éves koráig, ha a szülővel egy háztartásban él. Ha a gyermek megváltozott munkaképességű, fogyatékkal él vagy gyodra (gyermekek otthongondozási díja) jogosítja a szüleit, akkor nem számít az életkor.
Fotó: Katona Vanda
Az igénylés feltétele a köztartozás-mentesség és a legalább egyéves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony. Utóbbi felsőoktatási jogviszony és munkaviszony is lehet, amelyet akkor számítanak be, ha legfeljebb harminc napra szakadt meg a jogviszony az elmúlt egy évben. Sőt aki elveszítette a munkáját a járvány idején, annál az utolsó három hónapra az álláskeresési járadékot is figyelembe veszik. A nyugdíj mellett végzett bármilyen munkavégzés is beszámítható. Hogy milyen munkálatokra lehet igénybe venni az állami támogatást, abban rendkívül tág kereteket hagy a jogszabály, amely összesen 19 pontban részletezi a szóba jöhető lehetőségeket.
Itt a klasszikus konyha- és fürdőszoba-felújítástól kezdve a burkolatok vagy nyílászárók cseréjén át minden megtalálható, még olyan elemek is, mint egy napelemes rendszer telepítése, terasz vagy erkély kialakítása, garázs és kerítés építése vagy beépíthető bútor, esetleg konyhai gép beépítése.
A támogatás igényléséhez egy egyszerű szerződést kell kitölteni. A felújítás során gyűjteni kell az anyagbeszerzések és a munkadíjak számláit, amelyeket összegyűjtve a Magyar Államkincstárnak (MÁK) kell beküldeni. Az újabb és újabb felvetődő kérdéseket megválaszoló Novák Katalin tegnap erről is beszélt Facebook-videójában, ugyanis sok a félreértés. A támogatás fele-fele arányban számolható el a munkadíjakra és az anyagköltségekre. Novák Katalin olyan példát említett, amelyben egymillió forintba került a munka és hárommilliót költöttek anyagra. Ez esetben az összes kiadás fele, kétmillió forint igényelhető vissza úgy, hogy a teljes munkadíjat fedezi a támogatás, az anyagköltségből viszont csak egymillió forintot. Az, hogy a munka és az anyag után számlákat kell bemutatni, a visszaélések, a feketemunka elkerülése érdekében fontos. Ezzel lehet elkerülni, hogy valaki úgy igényelje a támogatást, hogy a szomszéddal megbeszélés alapján dolgoztat, vagy azt, hogy illegális kereskedésből, „kamionról leesett”, feketén beszerzett alapanyagokból történjen a felújítás.
