Nem hoz magasabb fizetéseket az európai minimálbér

Megerősítették, hogy továbbra is nemzeti hatáskörben marad a minimálbér megállapítása.

12_minimalber_garantalt_berminimum

Megállapodott az európai minimálbér-irányelvről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói delegációja. Az uniós szintű legkisebb keresetre vonatkozó minimumszabályokról szóló kötelező irányelv-tervezetet ugyanakkor még a tagállamoknak és az Európai Parlament képviselőinek is jóvá kell hagyniuk. Ezt követően legfeljebb két évük van a tagállamoknak az irányelv átültetésére, vagyis leghamarabb 2024-re vagy 2025-re léphet életbe az uniós kötelezettség.

Jelenleg a részletszabályok még nem ismertek. A minimálbérről szóló uniós javaslat mindenekelőtt kimondja, a legkisebb keresetek és a bérek megállapítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, nincs szó tehát közös minimálbér-összegről, és az Európai Bizottság sem helyezheti nyomás alá a tagállamokat.

Az európai minimálbér tehát nem a tagországokra nézve kötelező összeget vagy egységes legkisebb bért jelenti. Mindössze olyan alapvető iránymutatásokat ír elő a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország már régóta alkalmaz.

A minimálbérirányelv-tervezet tehát megerősíti, hogy a bérek meghatározása a tagállami döntéshozatal feladata, elsősorban a szociális partnerek egyezsége alapján. 

Ez azt jelenti, hogy a minimumkereset meghatározásában a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek van kiemelt szerepük, vagyis a Magyarországon is működő országos érdekegyeztetés keretében kell konszenzusra jutni.

Az irányelv emellett kimondja, hogy elő kell mozdítani a kollektív lefedettséget. Ez azt jelenti, hogy a szervezett, munkavállalói érdekképviseleti jelenlét mellett lefolytatott helyi érdekegyeztetés szintjét nyolcvan százalékra kellene emelni, vagyis a foglalkoztatók nyolcvan százalékánál kellene jelen lennie valamilyen szakszervezetnek, amely a munkavállalók többségét képviseli. Ennek elérésére ugyanakkor idehaza nincs reális esély, mivel a munkavállalók kevésbé tartják szükségesnek a szakszervezeti tagságot.

Az irányelv várhatóan a minimálbér összegére mindössze olyan általános javaslatokat tesz, amelyeket a háromoldalú hazai bértárgyalásokon már most is figyelembe vesznek a szociális partnerek. 

Összességében az európai minimálbér-javaslat nem tartalmaz olyan kötelező elemet, amely a magyar minimálbér összegét kötelezően emelné úgy, hogy közelebb kerüljön a luxemburgi minimálbér összegéhez,

noha a magyar baloldal, elsősorban a DK-s Dobrev Klára éveken keresztül ezzel hitegette a magyar választókat. Ezt gyakorlatilag beismerte Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, aki a távirati irodához eljuttatott közleményében fontos előrelépésnek nevezte az európai minimálbérről szóló megállapodást. Kétségtelen, hogy az új törvény hatása emelni fogja valamilyen szinten a minimálbér mértékét a tagállamokban. 

Ujhelyi István ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy 

a bérek megfelelő rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ, a javaslat mindössze csak szorgalmazza, hogy a tagállamok vizsgálják felül az alkalmazott minimálbér mértékét, 

elsősorban a megváltozott és megnövekedett megélhetési költségek, valamint a méltó életminőség szintje alapján. 

Borítókép: A minimálbér és a garantált bérminimum összegének változása (Grafika: Magyar Nemzet)