Pengeélen táncolnak a cseresznyések

Míg a tavaszi fagy idén megkímélte a hazai cseresznye- és meggyültetvényeket, az aszály komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak. Az eső ráadásul későn jött, az érési időben lehulló csapadék ugyanis könnyen tönkreteheti a termést. A FruitVeb adatai szerint a Dunántúlon érzékelhető kárt tett a gyümölcsben az elmúlt napok esőzése.

Fotó: Teknos

Eddig kegyes volt az időjárás a hazai meggy- és cseresznyetermelőkhöz, bár rekordtermésre az idén sem számítanak a gazdálkodók, az elmúlt években tapasztaltakhoz képest jelentősen magasabbak lehetnek a hozamok ebben a szezonban. A jó termés ugyanakkor még nem borítékolható, a következő hetek időjárása nagyban befolyásolja azt, hogy végül mekkora mennyiség kerülhet ki a hazai ültetvényekről.

Későn jött a csapadék

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb elnöke lapunknak elmondta: bár a tavaszi fagyok az idén megkímélték a gyümölcsösöket, az áprilistól tapasztalható aszály nem kedvezett a termelőknek. 

Azokon az ültetvényeken, ahol nincs biztosítva az öntözés lehetősége, a csapadékhiány miatt kisebb szemű cseresznye és meggy kerülhet a piac­ra, így a termés is kevesebb lehet. 

A cseresznye esetében a korai fajták zömét már leszüretelték a gazdálkodók, a jövő héten pedig elindulhat a középérésű fajták szedése, ezzel kezdetét veszi a cseresznye főszezonja. Az aszály a cseresznyeültetvényeken is éreztette hatását, főként azokon az ültetvényeken, ahol a hagyományos régi fajtákkal (Bigarreau Burlat, Valerij Cskalov), öntözés nélküli ültetvényeken dolgoznak a termelők. A korai fajták között azonban egyre inkább teret nyernek a korszerű cseresznyefajták (Nimba, Sweet Arya­na), amelyek lassan kiszorítják a piacról a hagyományosnak tartott fajtákat. 

Apáti Ferenc szerint a nyolc-tíz évvel ezelőtti telepítési hullámban sokan álltak át az új fajtákra, ráadásul ezek már öntözött, intenzív termesztéstechnológiát biztosító ültetvényeken kaptak helyet.

Nem lesz árzuhanás

Mivel a cseresznye jelentős része – hatvan-hetven százaléka – a frisspiacon kel el, a vásárlók pedig egyre igényesebbek, a nagyobb szemű, keményebb húsú gyümölcs a kelendőbb. Az idén előfordult, hogy az öntözetlen, hagyományos korai fajtákat nem tudták eladni a termelők. 

– Ha egy gyümölcs 1500-2500 forintba kerül kilónként, érthető, ha a vásárló a pénzéért magasabb minőségű árut szeretne kapni. Az apróbb szemű, jellemzően puhább húsú, régi fajták egy része kiszorult a piacról – hívta fel a figyelmet a Fruit­Veb elnöke. 

A fogyasztói árak a szezon kezdetén egyébként 1500 és 2500 forint között mozogtak, a következő hetekben azonban – mint minden évben a középérésű fajták megjelenésével – várhatóan valamivel olcsóbb lesz majd a cseresznye. Apáti Ferenc azonban megjegyezte: az 1500-2000 forintos cseresznye érezhető módon drága a vásárlóknak egy részének, az infláció növekedése ráadásul komoly terhet ró a családokra, ezért nem számít arra, hogy a hazai fogyasztás bővüljön az idén.
A szakember szerint nagyon jelentős árzuhanás nem várható, az árak és a kínálat alakulását azonban nagyban befolyásolhatja a következő hetek időjárása. 

Bár az elmúlt napokban hullott csapadék hatásait egyelőre nem lehet felmérni, ha az előttünk álló időszakban nagyobb esőzések elé nézünk, előfordulhat, hogy a jónak ígérkező termés csak közepes vagy még annál is rosszabb lesz. – A cseresznye rövid érési idejű gyümölcs, pár napos kedvezőtlen időjárás a feje tetejére állíthatja a szezont. Az eső jól jött, de a csapadék a cseresznyénél káros is lehet. Ha az érési időszakban nagyobb esőzés érkezik, a gyümölcs megrepedhet, ami eladhatatlanná teszi a termést. Úgy tűnik, hogy az elmúlt napok esőzései legfőképpen a Dunántúlon már okoztak érzékelhető termésveszteségeket a gyümölcsrepedés miatt – mondta el lapunknak Apáti Ferenc.

Bizonytalanság a meggypiacon

Bár a napokban a meggy szedése is megkezdődött, a korai fajták kis mennyiséget tesznek ki, s főként a frisspiacon kelnek el. A meggy azonban elsősorban feldolgozóipari gyümölcs, a hazai termés mintegy hatvan százalékát a – belföldi vagy német – konzervipar vásárolja fel, tíz százalékból fagyasztott áru lesz, 10-15 százalékát a lé- és sűrítménygyártók hasznosítják, tíz százalékából pedig pálinka, aszalvány vagy lekvár készül. Apáti Ferenc szerint egyelőre ígéretesnek tűnik az idei meggytermés, a jövő hét végén az érdi bőtermő szedésével pedig igazán beindul a szezon. 

A mennyiségeket tekintve sok bizonytalanságok okoz az április eleje óta tartó aszály. A napokban lehullott csapadék jót tett az ültetvényeknek, az északkelet-magyarországi termőtájon azonban továbbra is nagyon várják az esőt a gazdák. 

– Ha a csapadékviszonyok kedvezők lettek volna, a tavalyi gyenge közepesnek mondható, hatvanezer tonnás terméshez képest harminc százalékkal többet tudtunk volna szüretelni idén. Most azonban még nehéz becsülni, hogy milyen mennyiséget takaríthatunk be, mert az aszály miatt egyelőre jóval apróbb a gyümölcs a szokásosnál – emelte ki. A gazdálkodók nagyon bíznak a jó szüretben. Az elmúlt három évben a tavaszi fagy rendre megtizedelte a termést, s ami megmaradt, az a júniusi nagy esőzések okozta repedés és rothadás miatt esett ki a piacról. A FruitVeb elemzése szerint az elmúlt évek viszontagságai mára jelentősen aláásták a termelői kedvet, ami folyamatos feszültségek forrása az ágazatban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint cseresznyét mintegy 3160 hektáros területen termelnek a gazdálkodók, míg a meggy ennél jóval jelentősebb területet foglal el. A KSH szerint a meggytermesztés 13 ezer hektár körül alakult az elmúlt években, míg az átlagos termésmennyiség hetvenezer tonnára tehető.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)