„Magyarországon csaknem 4,8 millióan dolgoznak. A kataszabályozás mostani átalakítása 4,5 millió főt előnyösen érint, hátrányosan háromszázezret. Elmondom három percben hogyan és miért” – írta közösségi oldalán György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára.
„A katát, vagyis a kisadózók tételes adóját kifejezetten azon munkakörökre hozta létre az Orbán-kormány 2012-ben, amelyekben egy-egy egyszemélyes vállalkozás sok-sok embernek szolgáltat naponta. Ilyen a fodrász, a műkörmös, a szempillás és még sorolhatnám. Az intézkedés be is vált, ugyanis a katának köszönhetően sokan elkezdtek adót fizetni, a korábbi feketézésük helyett elkezdtek beletenni a közösbe, ezáltal biztosítottá is váltak. Azóta ingyenesen vehetik igénybe az egészségügyi ellátást és nyugdíjra is jogosulttá váltak. Azoknak, akik pedig addig is becsülettel fizették az adóikat, az adóterhük és a bürokratikus terheik is jelentősen csökkentek” – magyarázta.
György László szerint addig, amíg a kata fehérítette a gazdaságot, minden magyar állampolgárnak előnyös volt, de attól a ponttól kezdődően, amikor vállalkozói tevékenységet vagy munkavállalást kezdett el burkoltan helyettesíteni, valójában újabb és újabb potyautasokat termelt, és ezt bizony a csendes többség fizeti meg.
„A csendes többségnek az adóterhelése fokozatosan csökkent 2010 óta. Ha 2009-ben a munkáltató háromezer forinttal akarta növelni az átlagbért kereső dolgozójának nettó bérét, neki tízezer forintjába került, ugyanis az állam hétezer forintot vont el adók és járulékok formájában. Ma átlagosan a béremelésből 4100 forintot visz el az állam és 5900 forint marad a munkavállaló számláján. Ha háromgyerekes családfőről beszélünk, 1800 forintot visz el az állam és 8200 forint marad. Az adócsökkentés politikáját leginkább a munkahelyteremtés politikája segítette. Azt a célt tűztük ki 2010-ben, hogy tíz év alatt egymillióval bővítjük Magyarországon a foglalkoztatást, és ezt a célt – minden tényezőt figyelembe véve – teljesítettük is. Ez azt eredményezi, hogy többen adóznak, ezért így arányosan kevesebbet kell fizetniük. Belátható, hogy a feketézőből katássá vált munkavállaló hozzájárult az adók csökkentéséhez” – ismertette az államtitkár.
De mi a helyzet azokkal, akik a munkavégzést a kata mögé bújtatták? Ők jellemzően a 41 százalékos adóterhet cserélték átlagosan 3,3–10 százalék közötti adóteherre, megkárosítva ezzel azt a 4,5 millió dolgozót, akik után a vállalkozóik tisztességesen fizetik az adót.
„Számukra most egy köztes megoldást kínál a szabályozás. Választhatják az átalányadózást, ami 20-24 százalékos effektív adónak felel meg. Sőt ha munkavállalóként, mondjuk tanárként még van idejük és erejük idegenvezetőként dolgozni, akkor kétmillió forintig adómentességet élveznek, vagyis még jobban is járnak, mint a katával! Csak a kétmillió forint fölötti bevételük után kell megfizetniük a húszszázaléknyi effektív adót. Ezzel egyébként a nyugdíjvárományuk is növekszik” – tette végül hozzá.
Borítókép: György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára (Fotó: Mirkó István)
