Pesszimistábbak a gazdák

A fogyasztás csökkenésétől tartanak a hazai agrár- és élelmiszeripar szereplői. Sokan azt találgatják, vajon mi az az árszint, amely felett már nem hajlandók megvenni az adott terméket a vásárlók. A gazdálkodók nincsenek könnyű helyzetben, a termelési költségek növekedését nem tudják lenyelni. A legrosszabb helyzetben az állattenyésztők vannak, míg a hajtató kertészetek egyelőre bizakodva tekintenek az előttünk álló időszakra.

202001121 Szombathely Január 15-től, szerdától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét. Képen: SPAR húspult, Kranauer Márk hentes Fotó: Szendi Péter VN Vas Népe Fotó: Szendi Péter/Vas Népe

Az energiaárak, a bizonytalan gazdasági környezet és az aszály miatt romlottak az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek kilátásai – derült ki a Takarékbank és az MKB Bank elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek. Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az ágazat helyzetértékelését nagyban befolyásolta, hogy sorra járnak le a fixált árú áram- és gázszerződések, így a legtöbben már jelentősen megnövekedett energiaárakkal működtetik üzemeiket. Az orosz háború okozta infláció kettős hatásától is szenvednek az agrár-élelmiszeripar szereplői. Az inputanyagok és a takarmányok ára közvetlen hatással vannak a termelésre, az áremelkedés ugyanakkor a fogyasztást is visszafoghatja.

A szakember ugyanakkor megjegyezte: Magyarországon továbbra sem kell élelmiszerhiánytól vagy ellátási zavaroktól tartani. A jelenlegi helyzetnek pedig egyes termékpályákon akár még kedvező hatásai is lehetnek. 

– Az árfolyamkörnyezet miatt visszaszorulhat a behozatal, mert hiába érkeznek magas feldolgozottságú élelmiszerek, elvész a dömpingtermékek árelőnye. Vagyis lehetnek termékpályák, amelyeken a hazai termelők jobb helyzetbe kerülnek az importtal szemben – emelte ki Hollósi Dávid.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 második negyedévében 30 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 1,1 pontos zsugorodás az első negyedévi szinthez képest, éves összevetésben pedig 2,1 pontos esést jelent. 

A kilátások egyik termékpályán sem érik el az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontos értéket. Kivételt egyedül a hajtatott zöldségeket termelő kertészetek jelentik, esetükben javultak a kilátások az előző negyedévihez képest.

 Az állattenyésztő gazdák a legpesszimistábbak, a termelők nagyon súlyos forgóeszközhiánytól szenvednek. A Takarékbank és az MKB Bank elemzői szerint akár a 100 milliárd forintot is meghaladhatja a hiányzó forrás mértéke. Ezt az összeget sürgősen pótolni kellene – akár támogatások, akár bankhitelek révén –, elkerülve az ágazat kibocsátásának csökkenését. Bár a szántóföldi növénytermesztők esetében egyelőre nem kell jelentős kieséstől tartani, az aszály ugyanakkor a rekordszintre emelkedett árak mellett is veszteséget okozhat a termelőknek. Az elemzők ezért ezen termékpályán is a jövedelmezőség csökkenésére számítanak az idén. 

– Az ország keleti részén a búza jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. A kukorica esetében még elkerülhető a katasztrofális termésátlag, ha lesz megfelelő mennyiségű csapadék, de például Békés megyében már-már lemondtak erről az évről a gazdák – közölte Hollósi Dávid.

Miközben a gazdálkodóknak kivétel nélkül komoly fejfájást okoznak az egyre növekvő termelési költségek, egyre többeket foglalkoztat a fogyasztás alakulásának kérdése. Sokan azt találgatják, hogy mi lehet az az árszint, amely felett már nem hajlandók megvenni az adott árut a vásárlók. Az elemzők szerint elsősorban a gyümölcstermesztők, a szőlő-bortermelők, illetve az egyes termékpályák azon szereplői veszik számba ennek lehetőségét, akik nem napi fogyasztási cikknek számító árut állítanak elő. Vannak azonban olyan ágazati szereplők is, akik például alapvetőnek tekinthető hústermékek esetében is a fogyasztás csökkenésére számítanak. 

A Takarékbank és az MKB Bank elemzői emlékeztettek arra, hogy pár üzletláncot, főként a diszkontokat kivéve csökkent a forgalom volumene a boltokban. 

Recessziós környezetben azonban jellemzően emelkedni szokott az élelmiszer-fogyasztás relatív aránya: a fogyasztói kosárból elsősorban tehát nem az élelmiszerek, hanem egyéb, nem alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki. A szakértők úgy vélik, hogy a fogyasztás szerkezetében biztosan lesz változás az előttünk álló hónapokban. Előtérbe kerülhetnek például az áruházak saját márkás termékei, és nőhet a szénhidrátfogyasztás aránya is.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Vas Népe/Szendi Péter)