– Az ország keleti részén a búza jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. A kukorica esetében még elkerülhető a katasztrofális termésátlag, ha lesz megfelelő mennyiségű csapadék, de például Békés megyében már-már lemondtak erről az évről a gazdák – közölte Hollósi Dávid.
Miközben a gazdálkodóknak kivétel nélkül komoly fejfájást okoznak az egyre növekvő termelési költségek, egyre többeket foglalkoztat a fogyasztás alakulásának kérdése. Sokan azt találgatják, hogy mi lehet az az árszint, amely felett már nem hajlandók megvenni az adott árut a vásárlók. Az elemzők szerint elsősorban a gyümölcstermesztők, a szőlő-bortermelők, illetve az egyes termékpályák azon szereplői veszik számba ennek lehetőségét, akik nem napi fogyasztási cikknek számító árut állítanak elő. Vannak azonban olyan ágazati szereplők is, akik például alapvetőnek tekinthető hústermékek esetében is a fogyasztás csökkenésére számítanak.
A Takarékbank és az MKB Bank elemzői emlékeztettek arra, hogy pár üzletláncot, főként a diszkontokat kivéve csökkent a forgalom volumene a boltokban.
Recessziós környezetben azonban jellemzően emelkedni szokott az élelmiszer-fogyasztás relatív aránya: a fogyasztói kosárból elsősorban tehát nem az élelmiszerek, hanem egyéb, nem alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki. A szakértők úgy vélik, hogy a fogyasztás szerkezetében biztosan lesz változás az előttünk álló hónapokban. Előtérbe kerülhetnek például az áruházak saját márkás termékei, és nőhet a szénhidrátfogyasztás aránya is.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Vas Népe/Szendi Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!