A több mint kétmilliárd dollár értékű Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházás magyarországi szakasza referenciaprojekt, hiszen ez az első kínai–magyar fejlesztés, amelyet az Európai Unió szabályai szerint Magyarországon, kínai partnerekkel közösen hajtanak végre – mondta a technológiai és ipari miniszter Kiskőrösön. A 2025-re elkészülő beruházás jelenlegi szakaszában nagy teljesítményű speciális gépekkel dolgoznak a pálya kialakításán. A Budapest–Belgrád vasútvonal teljes megújításával a Kínából Európába tartó áruk a görögországi kikötők érintésével leggyorsabban Magyarországon keresztül érhetik majd el úti céljukat, mondta Palkovics László.
Palkovics László elsőrendű érdeknek nevezte, hogy azt a vasúti forgalmat, amely az építés idején esetleg másfelé megy, visszatereljék majd Magyarországra. Mivel a Szeged–Röszke–Szabadka közötti szakasz már elkészült, így van egy kerülőút, amíg a teljes vágányzár mellett a következő szakaszt építik – olvasható az MTI tudósításában. A miniszter bejelentette:
A pályahasználati díj jelentős részét ebben az időszakban elengedik a fuvarozóvállalatoknak. Az év végéig 2,2 milliárd forinttal, jövőre tízmilliárd forinttal kevesebbet fizetnek majd a pálya használatáért.
A miniszter kitért arra is, hogy a pályaszakasz északi része a budapesti elővárosi forgalmat is támogatja majd, hiszen az ezáltal létrehozott ütemes menetrend a jelenlegi, körülbelül egymilliónyi utasszámot lényegesen meg tudja majd emelni.
Pafféri Zoltán, a MÁV–Volán-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a 150-es számú vasútvonal idén 140 éves, az első, Budapest–Szabadka közötti szakaszát 1882-ben adták át a forgalomnak.
A tavaly októberben kezdődött munkálatok most újabb, gyorsabb fázisba léptek, ugyanis a kiskőrösi vasútállomáson elkezdődött a vágánystabilizáló nagygépes munkavégzés. A mintegy 160 kilométeres pálya 22,5 tonnás tengelyterhelésre épül, amely lehetővé teszi a gyors személyforgalmat és a nagy tömegű áruk szállítását is.
A rekonstrukció során átépül 341 kilométer pálya, 91 szintbeni, kettő különszintű keresztezés, 13 gyalogos peronaluljáró, 26 lift. Az elnök-vezérigazgató kitért arra is, hogy ezen a vasútvonalon korábban heti tíz pár áruszállító vonat közlekedett húsz kocsival és szerelvényenként negyven konténerrel. Ez hetente nyolcszáz konténert és negyvenezer kamiont terelt át közútról a vasútra. A vasúti áruszállításnak kilencszer kisebb a károsanyag-kibocsátása, mint a közúti áruszállítás – mondta.
A személyszállításban elővárosi viszonylatban húsz perccel rövidebb lesz a menetidő, a Budapest–Kelebia útvonalon egy órával rövidebb, a Budapest és Belgrád közötti jelenlegi csaknem nyolcórás menetidő 3,5 órára fog csökkenni – számolt be. A MÁV közleménye szerint a Soroksár és Kelebia között további szakaszokon is folyamatban vannak a munkálatok, szeptember 1-től megindul a Kiskunhalas–Kisszállás-szakaszon az új nyomvonal földmunkája.
Szerbiában is zajlanak a munkálatok.
A Sztara Pazova–Újvidék vonalat tavaly augusztusban adták át. Az év elején pedig megkezdődtek az Újvidék és Szabadka közötti 108 kilométeres vasútvonal korszerűsítési munkálatai egymilliárd dolláros költségvetéssel. Amikor 2024-ben elkészül, a vonal körülbelül két órára csökkenti az utazási időt a két főváros között.
Palkovics László korábban azt mondta, hogy a pireuszi egy mélytengeri kikötő, ezért tengeri úton a legtöbb kínai áru erre a pontra érkezik. Az a feladat, hogy a kontinens belsejébe hozzuk ezeket, és a Budapest–Belgrád vasút lesz ennek a leggyorsabb módja. A magyar kormány szerint a vasúti korszerűsítés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország logisztikai csomóponttá váljon.
Borítókép: Palkovics László miniszter a kiskőrösi vasútállomáson (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
