Augusztusban az export euróban számított értéke 37,1, az importé 40,6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi egyenleg 582 millió euróval romlott és 1,3 milliárd euró deficittel zárt – jelentette hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom az exportoldalon 6,1, az importoldalon 5,5 százalékkal nőtt.
Az augusztusi importtöbblet alig különbözik az előző havi 1,298 milliárdtól és a legmagasabb összeg tavaly július óta, mióta megszakítás nélkül deficittel zárt az áruforgalmi egyenleg. Az augusztus végén zárult egy évben az áruforgalmi hiány 5,680 milliárd eurót ért el.
Az augusztusi export 11,466 milliárd euró, az import 12,765 milliárd euró volt. Forintban számolva az augusztusi export 55,4, az import 59,0 százalékkal nőtt.
Tavaly augusztushoz viszonyítva a forint árfolyama az euróhoz mérve 14,3, a dollárhoz 32,9 százalékkal gyengült. Az év első nyolc hónapjában az euróban számolt export 18,6, az import 29,0 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az egyenleg 7,303 milliárd euróval romlott és 4,775 milliárd euró deficitet mutatott.
Az augusztusi külkereskedelmi egyenleg a júliusihoz hasonlóan kedvezőtlen képet mutatott, ismét jelentős, 1,3 milliárd eurós hiány alakult ki. Mind az export, mind az import euróban számított értéke számottevően nőtt, előbbi 37, utóbbi 41 százalékkal. A bővülés mindkét forgalmi irányban nagyobb, mint az előző hónapban, amely magyarázható a kedvező ipari termelési adattal: míg a járműgyárak a bázisidőszakban a chiphiány miatt kevesebbet tudtak csak termelni, addig idén ez már kevésbé gátolta a termelésüket
– fejtette ki az adatokra reagálva Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője hozzátette: egy ekkora mértékű növekedést természetesen nem elsősorban a volumen változása okoz, abban jelentős szerepe van az árak emelkedésének is. Augusztusban a cserearány vélhetően ismét romlott az egy évvel korábbihoz képest, hiszen az energiaárak robbanása jelentős hatást gyakorol az import értékére. Viszont az exportárak is emelkednek, bár az importáraknál kisebb mértékben. Ezt mutatja az is, hogy az ipari termelői árak az exportértékesítésben augusztusban 31,6 százalékkal voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál. A mai adat megerősíti azt, hogy idén a folyó fizetési mérlegben érdemi, akár a GDP 10 százalékát is elérő hiány várható.
A következő hónapokban a külkereskedelmi adatok továbbra is kedvezőtlen képet mutatnak majd az energiaárak elszállása és így az import drágulása miatt.
Kérdés, hogy az export szintje kitart-e, azaz a magasabb áron értékesíthető termékekre lesz-e kereslet. A külkereskedelmi egyenleg érdemi javulására akkor van esély, ha a világpiaci energiaárak normalizálódnak – mondta Regős Gábor.
Borítókép: illusztráció (Fotó: 123rf)
