Erősen csökken a lakossági hitelezés a magas kamatok miatt

Már látszanak a jelei a jelentősen emelkedő hitelkamatoknak, egyre kevesebben tudnak kölcsönért folyamodni. A lakáshitelek esetében a támogatott zöldkonstrukciók kifutásával különösen nagy lehet a visszaesés.

Bank hitel illusztráció Fotó: Kurucz Árpád

A háború és a bizonytalanná váló gazdasági környezet jelentős visszaesést hozott a lakáspiacon, és a piaci lakáshitelek gyorsan emelkedő kamatai sem használnak a keresletnek. Az MNB adatai szerint

a forintban nyújtott lakáshitelek éves, átlagos kamatlába valamivel 4,3 százalék felett járt 2021 szeptemberében, az idei első őszi hónapban viszont már 8,5 százalék közelében volt.

A fogyasztási hiteleknél még egyértelműbbek a visszaesés jelei, hiszen az év első kilenc hónapjában megkötött 847,1 milliárd forintnyi új szerződés már több mint tizedével kevesebb az egy évvel korábbinál. Ebben a szegmensben

kulcsszerepe van a szintén állami támogatás mellett nyújtott babaváró hitelnek,

amelynél éves alapon csaknem 24 százalékkal, 325,5 milliárd forintra esett az új szerződések mennyisége.

A minden jelentősebb termékcsoportnál csökkenő kihelyezések nyomán nem túl bátor az a következtetés, hogy az utolsó negyedév nem lesz túl acélos a lakossági hitelek piacán. A támogatott konstrukciók – például a csok különböző módozatai, az otthonfelújítási kölcsön vagy a zöldlakáshitel – stimuláló hatása nyomán persze az év egészében még biztosan szép képet mutat majd a piac, ám a jövő év elejét illetően már jóval nagyobb a bizonytalanság.

A piaci lassulás hatásai ugyanakkor az állományi adatokon még szinte egyáltalán nem látszanak, a lakáshitelek állománya például 10,2 százalékkal emelkedett éves alapon. Látványos a babaváró portfóliójának gyarapodása: egyetlen év alatt 1462 milliárdról 1830 milliárd forint közelébe duzzadt.

Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Kurucz Árpád)