Elkötelezett a kormány a hiánycél tartása és az államadósság csökkentése mellett, és amennyiben szükséges, ennek elérése érdekében intézkedéseket is hoz – jelentette ki Varga Mihály a központi költségvetés 2023. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter kijelentette: maradéktalanul rendelkezésre állnak az ország biztonságos működtetéséhez, az energiaellátásához szükséges források.
A tárcavezető hozzátette, hogy továbbra is vannak olyan tényezők, amelyek erősítik a stabilitást – olvasható a Vg.hu tudósításában. Ezek közé tartozik a rekordszintű foglalkoztatottság, a lendületes gazdasági növekedés, a versenyképes adórendszer, a kedvező üzleti környezet, valamint az ország azon célkitűzése, hogy a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytassa a hiány és az adósság csökkentését. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a fegyelmezett gazdálkodással
tartható az idei évre kitűzött, az alapfolyamatok szerinti 4,9 százalékos hiánycél (földgáztartalékkal együtt 6,1 százalék), a GDP-arányos államadósság a tavalyi 76,8 százalékról 74 százalék körüli szintre javulhat.
Hozzátette: a hónap végéig a kormány módosítani fogja a korábban elfogadott, más gazdasági pályát feltételező 2023-as költségvetést, és következetes abban a tekintetben is, hogy jövőre 3,5 százalékra csökkentse a költségvetési hiány mértékét.
A kormány azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén négy százalék felett növekedhet, és éves szinten jövőre is sikerül elkerülni a visszaesést.
Jövőre 1,5 százalékos bővülésre számítunk
– mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter rámutatott: a magyar államadósság-kezelés az elmúlt években kimondottan eredményes volt, így ma kedvezőbb állapotban nézhetünk szembe a kihívásokkal, mint ahogyan a 2008–2009-es válság során.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a jövő év első felében az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) több sorozatban, négymilliárd dollár értékben tervez devizakötvényt kibocsátani, továbbá egymilliárd dollár értékben rövid lejáratú dollárkötvényeket visszavásárolni. Hozzátéve, hogy lakossági piacon a termékkör egyszerűsítésével és az ügyfélszám növelésével további forrásbevonással számol az ÁKK. Elhangzott az is, hogy a devizaadósság részarányának felső plafonját 25 százalékról 30 százalékra emelik.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
