A jegybank alelnöke ezután kitért arra is, hogy miről is beszélt valójában a jegybank elnöke az ominózus felszólalásában.
Az elnöki beszéd alaptézise, amelyet a jegybank már régóta képvisel, az, hogy Magyarországnak tennie kell azért, hogy a sikeres 2010-es évtized után a 2020-as évtizedet is megnyerhesse – fogalmazott, kifejtve: ehhez az is kell, hogy a lakossági megtakarításokat kölcsönösen előnyös módon lehessen bevonni a gazdaság finanszírozásába, ahogy az a lakossági állampapírok révén az államadósság finanszírozásában az elmúlt évtizedben egyszer már lehetségessé vált.
A javaslat Surányi György állításával szemben nem újabb lazításról, illetve többlet kormányzati beruházásokról szólt. Egyértelmű, hogy az MNB jelenlegi elnöke az erőforrások átcsoportosítását javasolja, nem többlet állami költést, tehát egyáltalán nem tenne még egy lapáttal a tűzre
– írta Virág.
A lakossági megtakarításokkal kapcsolatban kiemelte: valójában a lakosság tulajdonában lévő készpénznek csak egy kisebb részéhez kapcsolódik tényleges, tranzakciókban nélkülözhetetlen gazdasági szerep. A készpénz nagyobb része (becslések szerint mintegy nyolcvan százaléka, vagyis több mint ötezermilliárd forint) vagyontartási célokat szolgál. Vagyis nemcsak nincs állandó mozgásban, hanem kifejezetten mozdulatlanul fekszik a párnacihákban, miközben a lakosságnak is elemi érdeke lenne a magas inflációs közegben ennek a pénznek megfelelőbb megtakarítási formát találni.
Ha a lakosság készpénz helyett hasonlóan kockázatmentes és likvid lakossági állampapírt vagy vállalati kötvényt tartana, akkor nemcsak a háztartások profitálnának a kamatbevételből, hanem a gazdaság finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lehetne – vélekedett Virág Barnabás.
Borítókép: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB honlapján megjelenő írásában reagált Surányi György cikkére (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!