Félreértéseket tisztázott Virág Barnabás

Hosszú írásban reagált a jegybank alelnöke Surányi György gondolataira, és kitért az ominózus Matolcsy-beszéd részleteire is.

2020.06.23. Budapest Virág Barnabás MNB alelnök, Magyar Nemzeti Bank Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Terjedelmes cikkben reagált Surányi György korábbi jegybankelnök írására Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Írása elején megjegyzi, hogy a modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-i, az  Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott beszámolója.

Felszólalásában a jegybank jelenlegi elnöke erős kritikákat fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitikáról. Ennek apropóján írt kritikát a jegybankról Surányi György korábbi jegybankelnök, amelyre Virág Barnabás most reagált. „Van, amiben csak egyetérteni lehet a jegybank korábbi elnökével. Ilyen állítása, hogy az alapvető tényeket is mellőző helyzetelemzés szomorú, mert lehetetlenné teszi a valósággal való szembenézést.” Elemzése első felében a kritikaként felsorolt tényeket veszi górcső alá.

Időről időre előkerülő állítás, hogy az infláció már jóval korábban elszabadult, amire példaként a 2020. januári 4,7 százalékos hazai pénzromlásra szokás hivatkozni. Nincs olyan monetáris politikával foglalkozó szakember a világon, aki egyhavi adat alapján ítélné meg bármely központi bank teljesítményét

– írta Virág, hozzátéve: a 2017. január és 2020. december közötti 48 hónapból 44 alkalommal a hazai infláció a háromszázalékos cél körüli toleranciasávban mozgott, az időszak átlagos inflációja pedig éppen három százalék volt. Az áremelkedés üteme az eltelt hónapok felében a cél alatt, míg másik felében a cél felett tartózkodott. 

Az a narratíva, hogy Magyarországon az infláció elszabadulása már 2017-ben megkezdődött, egyszerűen nem állja meg a helyét

– vélekedik. Szerinte az sem elhanyagolható, hogy a két számjegyű kamatkörnyezetben minden aktuálisan elérhető előrejelzés szerint a hazai infláció 2023 végére jó eséllyel ismét egy számjegyű tartományba kerül.

Surányi György sokadszorra kritizálja a jegybank aranyvásárlásait is, aminek keretében a jegybank 2018–2021 között két lépésben 3,1 tonnáról 94,5-re növelte az aranytartalékát. A kritika itt sem állja ki a valóság próbáját. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékokon belüli szerepe globálisan erősödött. Csak a régiót nézve a lengyel jegybank 2018–2019-ben 125 tonna aranyat vásárolt – tisztázza Virág Barnabás.

A jegybank alelnöke ezután kitért arra is, hogy miről is beszélt valójában a jegybank elnöke az ominózus felszólalásában. 

Az elnöki beszéd alaptézise, amelyet a jegybank már régóta képvisel, az, hogy Magyarországnak tennie kell azért, hogy a sikeres 2010-es évtized után a 2020-as évtizedet is megnyerhesse – fogalmazott, kifejtve: ehhez az is kell, hogy a lakossági megtakarításokat kölcsönösen előnyös módon lehessen bevonni a gazdaság finanszírozásába, ahogy az a lakossági állampapírok révén az államadósság finanszírozásában az elmúlt évtizedben egyszer már lehetségessé vált. 

A javaslat Surányi György állításával szemben nem újabb lazításról, illetve többlet kormányzati beruházásokról szólt. Egyértelmű, hogy az MNB jelenlegi elnöke az erőforrások átcsoportosítását javasolja, nem többlet állami költést, tehát egyáltalán nem tenne még egy lapáttal a tűzre

– írta Virág. 

A lakossági megtakarításokkal kapcsolatban kiemelte: valójában a lakosság tulajdonában lévő készpénznek csak egy kisebb részéhez kapcsolódik tényleges, tranzakciókban nélkülözhetetlen gazdasági szerep. A készpénz nagyobb része (becslések szerint mintegy nyolcvan százaléka, vagyis több mint ötezermilliárd forint) vagyontartási célokat szolgál. Vagyis nemcsak nincs állandó mozgásban, hanem kifejezetten mozdulatlanul fekszik a párnacihákban, miközben a lakosságnak is elemi érdeke lenne a magas inflációs közegben ennek a pénznek megfelelőbb megtakarítási formát találni. 

Ha a lakosság készpénz helyett hasonlóan kockázatmentes és likvid lakossági állampapírt vagy vállalati kötvényt tartana, akkor nemcsak a háztartások profitálnának a kamatbevételből, hanem a gazdaság finanszírozási szerkezete is kedvezőbb lehetne – vélekedett Virág Barnabás.

Borítókép: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB honlapján megjelenő írásában reagált Surányi György cikkére (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)