Szijjártó: Magyarország energiaellátása nem biztosítható a türk államok nélkül

Energiaválsággal néz szembe Európa a mintegy hatvanmilliárd köbméternyi orosz földgáz kiesése, a kínai gazdaság újranyitása miatti keresletbővülés és az európai LNG-kapacitások korlátozottsága miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A miniszter végül kitért az atomenergia kérdésére is, és úgy vélekedett, hogy Európában nagy polgári nukleáris áttörés látszik kibontakozni, miután hét tagállamban terveznek, építenek új blokkokat.

Kiemelte: a TÁSZ-on belül nagy lehetősége nyílt a nukleáris együttműködésnek, hiszen Törökországban azonos technológiával és kivitelőzővel épül atomerőmű, mint Magyarországon, Kazahsztán és Üzbegisztán a világ vezető uránkitermelői között van, s minden egyes tagállammal megállapodás született a nukleáris képzésről.

„Így még jobban ki tudjuk majd használni azt a versenyelőnyt, hogy a nukleáris energia felhasználásával függetleníteni tudjuk magunkat a nemzetközi energiapiac teljesen eszement változásaitól és néha az egekbe szökő áraitól” – hangsúlyozta a miniszter. 

Végül úgy összegzett, hogy jó döntés volt megfigyelőként csatlakozni a Türk Államok Szervezetéhez, ebből Magyarország eddig is sokat profitált, és így könnyebben garantálható az energiabiztonság is.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy ahogy az Európai Unió mindegyik tagállama, úgy Magyarország is hónapok óta megtalálható az úgynevezett barátságtalan államok orosz jegyzékében, ennek ellenére azonban zavartalanul, korrekt módon zajlik például az energetikai együttműködés is a felek között.

„Itt semmi újdonság nincsen, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik.”
Kiemelte, hogy a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés megbízható, a Gaprom megbízható partner, ez az évi 4,5 milliárd köbméter biztosítja hazánk ellátásbiztonságát hosszú távon. Mint közölte, az éves fogyasztás 9-10 milliárd köbméter, s ebből kétmilliárdot tehet ki a jövőben az azeri forrás.
Az ukrajnai háború kapcsán aláhúzta, hogy a kormány azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat sürget és tapasztalatokból tudható, hogy a tárgyalás gyakran vezet olyan helyzethez, amikor a háború végén lévő status quo különbözik a megállapodás eredményétől.

Leszögezte: Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően arról számolt be, hogy ez az Országgyűlés hatásköre, a kormány álláspontja világos. „Nem tartok célravezetőnek semmilyen nyomásgyakorlást senki részéről, inkább a tiszteletet javaslom mint magatartási formát mindenkinek” – fogalmazott.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Magyar Nemzet\Kurucz Árpád)