Közel négy hónap telt el azóta, hogy tavaly december elején az Európai Unió szankciókat vetett ki a tengeri útvonalon érkező orosz nyersolajra. − Az Európai Unió orosz olajtól és földgáztól való függősége a múlté − fogalmazott márciusban Ursula von der Leyen Olaf Scholz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján Berlinben. A bizottsági elnök szavaival ellentétben azonban az orosz olaj még mindig megtalálja útját Európába, még mindig vannak olyan lyukak a szankciós pajzson, ahol a be tud szivárogni a fekete arany.
Be kell tömnünk ezeket a lyukakat annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy Oroszország még több véres pénzre tegyen szert és tovább tudja finanszírozni katonai gépezetét, amely elpusztítja országunkat és megöli népünket
− húzta alá Oleg Ustenko ukrán elnöki tanácsadó a Politico brüsszeli hírügynökségnek nyilatkozva.
Bonyolult globális rendszer
Az, hogy a szankciók ellenére az európai országok még mindig importálnak olyan termékeket, melyek részben orosz olajat tartalmaznak, leginkább a globális olajpiac sajátosságaira vezethető vissza. A vezetékeken keresztül érkező földgázzal ellentétben az olajpiac sokkal átláthatatlanabb, bevett gyakorlat például a különböző olajfajták keverése. Az így keletkező termék eredetét nehéz beazonosítani. Ezt figyelembe véve több szakértőben is felmerült a gyanú, hogy az orosz nyersolaj végső soron, közvetítőkön keresztül európai országoknál köthet ki.
A szankciók bevezetése óta az Oroszország által exportált nyersolaj mértéke többé kevésbé állandó maradt
− mutatott rá Saad Rahim, a Trafigura árukereskedelmi vállalat vezető közgazdásza. Ustenko ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, vannak bizonyítékaik arra nézve, hogy egyes nemzetközi vállalatok orosz nyersolajból készült finomított termékeket vásárolnak, majd ezeket adják tovább európai államoknak.
Ez természetesen teljesen legális, ugyanakkor erkölcstelen. Csak azért mert megengedett, nem azt jelenti, hogy nem kell tennünk semmit ellene
− hangsúlyozta.
Feltételezett közvetítők
Az egyik feltételezett közvetítő nem más, mint az Európai Unió energiadiverzifikációjának szempontjából kiemelten fontossá váló Azerbajdzsán. A gyanú azért terelődött a kaukázusi államra, mivel a Baku által közreadott hivatalos adatok szerint az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt az olajexport mértéke, míg a kitermelés volumene egyre csökken.
Hogy lehet, hogy egy ország egyszerre növeli az exportját és csökkenti a termelését?
− tette fel a kérdést Francois Bellamy, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának tagja. Hozzátette, ez az ellentmondás arra utal, hogy valószínűleg kijátsszák a szankciókat. Baku tagadja a vádakat, az azeri külügyminisztérium szóvivője szerint nem szállítanak szankcionált olajat Európába, „a kereskedelem a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel összhangban megy végbe”.
Másik lehetséges közvetítőként tartják számon Törökországot, Ankara tavaly megduplázta az Oroszországból importált olaj mennyiségét.
Egy finn energetikai kutatóintézet tavaly év végi jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az orosz nyersolaj importjának ilyen szintű növekedéséből arra lehet következtetni, hogy azt tovább finomítva, más fajtákkal összekeverve Európában értékesíthetik.
Ezzel szemben a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a ceyhani kikötőből a 2022 eleji adatokhoz képest jelentősen csökkent az Európába irányuló nyersolaj mennyisége.
Hatástalan embargó
Ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, az olajembargó ellenére az orosz tengeri szállítások volumene pár hónap alatt visszaállt a szankciókat megelőző szintre, többek közt azért, mert Kína és India elképesztő mértékben növelte meg importját. Sokan arra számítottak, hogy az európai vállalatok és országok kivonulása miatt Moszkva logisztikai és szállításbeli problémákkal fog majd szembesülni, ezt ugyanakkor egy rejtélyes, több száz hajóból álló olajszállító flotta orvosolja, melyek mögött hongkongi és dubaji fedőcégek állnak. Egyes szakértők szerint az embargó hatását itt érezheti meg leginkább Moszkva: a közvetítőket valószínűleg jobban meg kell fizetni annál, mintha hivatalos csatornákon menne végbe a kereskedelem.
Orosz–ukrán háború 
