A jelenlegi energiapiaci helyzet gyilkos az európai versenyképességre nézve, az egyedüli megoldást az elérhető földgázforrások bővítése jelentené, a keresleti helyett a kínálati oldalra kellene koncentrálni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn. A tárcavezető a 4. Budapest LNG Summit konferencián arról számolt be, bár lehet, hogy egyszer, a jövőben, a hidrogén kiválthatja a földgázt, de addig is túl kell élni valahogy, ezért a józan ész alapján, két lábban a földön állva kell kezelni a helyzetet.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Beszédében kiemelte: tavaly teljesen világossá vált, hogy illúzió volt az energiabiztonság Európában, az ugyanis rendkívül törékenynek bizonyult. Ezt jól mutatja szerinte, hogy az ukrajnai háború és a hibás válaszlépések miatt a földgáz ára egy ponton a korábbi tízszeresére nőtt.
A miniszter az energiainfrastruktúra védtelensége és az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni támadásokkal összefüggésben őrületesnek nevezte, hogy terrorcselekmény történt a kritikus európai infrastruktúra ellen, és azóta sem folyt független nemzetközi vizsgálat az ügyben, továbbra sem ismert az elkövető. „Képzeljék el ugyanezt az Egyesült Államokban, képzeljék el a reakciót!” – fogalmazott.
„Hatalmas álhírhullám” söpört végig Európában, amikor a kontinens a télre készült, sokan emlegették a gáztározók magas töltöttségét, azonban senki nem mondott semmit arról, hogy a telítettség milyen arányban van a fogyasztással – mondta.
Rámutatott, Európa nagyon szerencsés volt az enyhe téllel, és sok politikus ünnepli magát a hideg sikeres átvészelése miatt, de ez túl korai, ugyanis a szakértők szerint a következő fűtési szezon sokkal nehezebb lesz három okból is.
Legalább 50 milliárd köbméternyi orosz földgáz hiányozni fog a hálózatból, a kínai gazdaság újranyitása a kereslet jelentős bővülését eredményezni, illetve korlátozottak az új LNG-kapacitások, egyelőre alkalmatlanok az eddigi orosz források kiváltására
– sorolta.
Hangsúlyozta, hogy Európa versenyképességére nézve gyilkos a mostani helyzet, a földgáz ára hétszer magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áramé pedig háromszor magasabb, mint Kínában.
A jelenlegi körülmények között a megoldás az, hogy a keresleti helyett az ellátási oldallal foglalkozzunk, s annyi gázt hozzunk az európai piacra, amennyit csak lehet
– szögezte le.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU meghosszabbította az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentését célzó rendelkezését, márpedig nyáron fűtés híján csak az ipari felhasználáson lehet majd spórolni.
A miniszter megerősítette: Magyarország fizikai, és nem pedig ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti.
Nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval – vélekedett.
A diverzifikáció első lehetőségeként az azeri gáz bevonását említette, amelyről politikai megállapodás született, kezdetben idén százmillió köbméter mennyiségben, amit hosszú távú szerződés követhet évi kétmilliárd köbméterrel, ehhez azonban infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség.
A második opciót a további LNG-források jelentik Horvátországból, Görögországból, Törökországból és Lengyelországból, a bővítéshez azonban minden irányból ugyancsak a hálózati kapacitások bővítésére lenne szükség, amihez szintén elengedhetetlenek az európai uniós források – tette hozzá.
Szijjártó Péter beszédében figyelmeztetett, hogy noha brüsszeli tárgyalásain egyesektől azt hallotta, hogy nem akarnak már további pénzeket fordítani a gázinfrastruktúra fejlesztésére, ez nagy hiba lenne, ugyanis túl kell élni az új technológiákig, két lábbal kell a földön járni.
Kiemelte: a kormány folytatni fogja küzdelmét az infrastruktúra-fejlesztések érdekében, máskülönben nagyon nehéz lesz garantálni az ellátásbiztonságot a hazánkhoz hasonló országok esetében.
Borítókép: Szijjártó Péter a 4. LNG Summit rendezvényen (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
