Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU meghosszabbította az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentését célzó rendelkezését, márpedig nyáron fűtés híján csak az ipari felhasználáson lehet majd spórolni.
A miniszter megerősítette: Magyarország fizikai, és nem pedig ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti.
Nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval – vélekedett.
A diverzifikáció első lehetőségeként az azeri gáz bevonását említette, amelyről politikai megállapodás született, kezdetben idén százmillió köbméter mennyiségben, amit hosszú távú szerződés követhet évi kétmilliárd köbméterrel, ehhez azonban infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség.
A második opciót a további LNG-források jelentik Horvátországból, Görögországból, Törökországból és Lengyelországból, a bővítéshez azonban minden irányból ugyancsak a hálózati kapacitások bővítésére lenne szükség, amihez szintén elengedhetetlenek az európai uniós források – tette hozzá.
Szijjártó Péter beszédében figyelmeztetett, hogy noha brüsszeli tárgyalásain egyesektől azt hallotta, hogy nem akarnak már további pénzeket fordítani a gázinfrastruktúra fejlesztésére, ez nagy hiba lenne, ugyanis túl kell élni az új technológiákig, két lábbal kell a földön járni.
Kiemelte: a kormány folytatni fogja küzdelmét az infrastruktúra-fejlesztések érdekében, máskülönben nagyon nehéz lesz garantálni az ellátásbiztonságot a hazánkhoz hasonló országok esetében.
Borítókép: Szijjártó Péter a 4. LNG Summit rendezvényen (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
