Véleményezte a Költségvetési Tanács a jövő évi büdzsét

Jelezték: a célok megvalósulását kockázatok is övezik.

Budapest, 2023. május 22. Az Országgyûlés plenáris ülése 2023. május 22-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi/MTI

A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek alapvető ellenvetései – közölte a tanács az MTI-vel. 

A KT egyhangú döntéssel alakította ki véleményét azt követően, hogy kedden megtárgyalta az ország jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetét.

A tanács megállapította, hogy a tervezet 2024-re az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál magasabb, 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelyhez a háztartások fogyasztásának bővülése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás újbóli dinamikus emelkedése és az exportnak az importot meghaladó növekedési üteme egyaránt hozzájárul. 

A tanács megítélése szerint a külső és belső feltételek kedvező alakulásánál a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi.

Példaként említették, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója és az arra adott válaszok (szankciók) 2024-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot, Európa energiabiztonsági problémái nem szűntek meg, valamint az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódnak. Arra is rámutattak, a kormányzati prognózis megvalósulásához szükséges, hogy a magánszektor beruházásai képesek legyenek kompenzálni az állami beruházási kiadások visszaesését, és az így létrejövő versenyképes exportkapacitások révén a magyar export dinamikája lényegesen meghaladja az exportpiacok bővülésének ütemét.  

Közölték: a tanács már korábban szükségesnek tartotta, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A költségvetési törvényjavaslat tervezete ennek megfelel: 2024-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2,9 százalékra, a maastrichti kritérium alá csökken, míg az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2,9 százalékra mérséklődik.

Jelezték ugyanakkor, hogy ezeknek a céloknak a megvalósulását is kockázatok övezik. Az egyik, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit. A bevételek 2024. évi teljesülését tekintve kockázatot hordoz egyes – elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódó – bevételek idei várható alulteljesülése, amely ezen előirányzatok bázisát rontja. A tanács komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai jelentősen elmaradnak a 2022-ben megvalósult és a 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől.

A testület rámutat: a 2,9 százalékos hiánycél eleve azt jelenti, hogy a kiadások csekély mértékű többlete, illetve a bevételek némi elmaradása a GDP 3 százaléka fölé emelné a hiányt. A pénzforgalmi hiány növekedéséhez vezetne az is, ha az uniós forrásokból 2024-ben tervezett 2479,8 milliárd forint bevételt nem teljes összegben folyósítanák, miközben az uniós programok 3605,5 milliárd forint összegű kiadási előirányzatát nagyrészt felhasználnák.  

A tanács üdvözli, hogy az alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenő trendje folytatódik, és annak mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az idei év végi 69,7 százalékról 2024 végére 66,7 százalékra mérséklődik. Az államadósság-mutató mérséklését teljesíthetőnek tartja a tanács, egyúttal megállapította, hogy a 2024-es költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak.  

Azonban jelezték, hogy a törvényjavaslat tervezete nem tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan szükséges veszteségtérítését, így nincs összhangban az MNB-ről szóló törvényi rendelkezéssel, amely megfogalmazza: „amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben (.) közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.” A jegybank eredményét a koronavírus-válság kezelése során végrehajtott gazdaságösztönzés, majd az infláció leszorítása érdekében szükségessé váló kamatemelések összességében nagymértékben negatívan érintették, ennek következtében 2023 végére a saját tőke várhatóan a jegyzett tőke alá csökken. A tanács ezért szükségesnek tartja, hogy a törvényjavaslat vegye figyelembe ezt a várható törvényi kötelezettséget is úgy, hogy a kitűzött hiánycél és az adósságszabály továbbra is teljesüljön.

Mindezek mellett a tanács vizsgálata rámutatott, hogy több bevételi és kiadási előirányzat teljesülése további intézkedéseket tesz szükségessé. A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás, illetve a KT részére átadott dokumentumok szerint ezek kidolgozása folyamatban van. „Célszerű, ha a törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés tájékoztatást kapna az előirányzatokat megalapozó kormányzati intézkedésekről. A tanács fontosnak tartja, hogy az intézkedések mértéke és szerkezete olyan legyen, amely lehetővé teszi az infláció minél gyorsabb letörését, és hosszú távon is segíti az egyensúlyok helyreállítását” – fogalmazott jelentésében a KT.

 A testület elismerte a tavaszi-nyári költségvetés készítésének előnyeit, azonban felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi – a magyar gazdaságot körülvevő – külső folyamatok előrejelezhetőségét nagy bizonytalanságok terhelik. Az ezzel járó kockázatok újratervezést tehetnek szükségessé, ami korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét – írta véleményében a KT.

Borítókép: az Országgyűlés elé hamarosan beterjesztik a jövő évi költségvetést (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)