Arany és bitcoin: egzotikus befektetések reneszánsza

Az arany árfolyama a 2008-as válságot követően emelkedett jelentősen, majd 2020-ban ismét. A globális válságok során felértékelődött mint menedékeszköz. Közben magához tért a legerősebb kriptovaluta is, a bitcoin.

Magyar Nemzet
2023. 06. 23. 5:14
Budapest, 2018. október 16. Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. MTI Fotó: Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mai állami tartalékrendszerekben továbbra is fontos szerepet játszik az arany. Bár a nemzeti fizetőeszközök mögül kikerült a nemesfém (ma a gazdaság teljesítménye határozza meg egy valuta értékét), mégis megmaradt a biztonsági szerepe. Leginkább a felmerülő válságok, pénzügyi krízisek idején kínál egy nemzeti fizetőeszköz számára biztosítékot – írta elemzésében az Oeconomus. Ugyanakkor az aranytartalékkal kapcsolatos kockázat az árfolyamában rejlik. Hosszú évekig akár nulla is lehet a hozama, mivel költséget jelent az aranytömbök tárolása. Ám az arany árfolyama a 2008-as válságot követően emelkedni kezdett, és ez még ma is tart.

A globális válságok során felértékelődött az arany mint menedék eszköz. 2002-höz képest hétszer magasabb jelenleg az arany világpiaci egységára.

Ma 2000 dollár körül alakul unciánként az árfolyama (ez az egység arany esetében kicsivel több mint 31 gramm), 2008-ban 1000 dollár alatt maradt, pedig már akkor is felhívták rá a figyelmet az elemzők. 2020-ban a kínálati oldal borult meg, a globális pandémia miatt jelentősen csökkent a termelés, a hiány növelte az árat. Most az orosz–ukrán konfliktus teremtette bizonytalanság és bizalmatlanság tartja magasan.

Magyarország jelentős aranytartalékkal nézett szembe a 2020-as évek nemzetközi válságaival, az arany nemzetközi árfolyamának 2020-at követő emelkedése pedig fel is értékelte az MNB aranytartalékát.

A rendszerváltozást követően az MNB aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent (1992), és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről; 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt. Magyarország ezzel a nemzetközi rangsorban a 38. helyet foglalja el az országok.

Meglepő módon az arany mellett újra feléledhet a kriptovaluta-piac, amelyet az elemzők idén már temettek. A legnagyobb értékű bitcoin a két évvel ezelőtti 50 ezer dolláros legmagasabb árfolyamához képet év elején 20 ezer dollárra esett, ám most ismét elérte a 30 ezer dolláros szintet.

Ez annak köszönhető, hogy a világ egyik legnagyobb befektetési alapja, a BlackRock kereskedési engedélyt kért az egyik kriptovaluta-piacon. Ezzel klasszikus alap jelenik meg a szegmensben, amelyre a befektetők pénzforrásként tekintenek és gyorsan fel is verték az árakat. Kérdés persze, hogy a befektetési alap a sok kriptodeviza közül valóban a bitcoint szemelte-e ki. A piaci megjelenése ugyanakkor azt is jelenti, hogy ezt a befektetési területet még nem érdemes leírni, akár jó hozammal is kecsegtethet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.