A Világgazdaság ráadásul nemrégiben arról cikkezett, hogy miközben a többi tagállamnak hiába engedélyezték a kifizetéseket, mégsem érkeznek meg a források, akkora a csúszás. Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták.
A Magyar Nemzet megírta, hogy hazánknak hatalmas összegekkel tartozik Brüsszel. A minap megszavazott 2024-es költségvetés mindenesetre számol az uniós pénzek megérkezésével. A 2021–2027 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló kohéziópolitikai pénzek nagyságrendileg 8100 milliárd forintot jelentenek. További forrásként jelenik meg a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), amelynek kerete meghaladja a 2100 milliárd forintot.
A kifizetések késleltetésével az Európai Bizottság lényegében Európa érdekeivel is szembe megy. A helyreállítási alap keretéből ugyanis jelentős összegeket lehetne az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság erősítésére fordítani, ahogy ezt hazánk is tervezi.
Korábban jeleztük: a magyar kormány például segíteni kívánja a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat kialakítását az időjárásfüggő megújuló energiaforrások becsatornázásához. Ez hozzájárul a lakossági napelemhasználat elterjedéséhez és a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. A legszegényebb társadalmi csoportok előtt pedig megnyílhat az út a drága és környezetszennyező fűtési rendszerek kiváltása előtt a fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal. Szintén juthat pénz a geotermikus energia nagyobb arányú növelésére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!