– A magyar kormánynak aggályos, hogy Ukrajna újabb, ötvenmilliárd eurós támogatást kapjon a következő négy évben addig, amíg nem tudni, hogyan használta fel az eddigi hetvenmilliárdot − hangsúlyozta Tóth Tibor az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (ECOFIN) Brüsszelben. A makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár szerint nem elfogadható az sem, hogy az Európai Bizottság által felvett hitelek kamataira úgy fizessünk újabb hozzájárulást, hogy Magyarország ebből a hitelből még mindig nem kapta meg a neki jogosan járó uniós forrásokat – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Az államtitkár emlékeztetett: az uniós költségvetés hétéves időszakának felénél az Európai Bizottság módosításokat javasolt, azonban a magyar kormánynak számos aggálya van ezekkel kapcsolatban. A százmilliárd eurós módosítási csomagban szerepel az úgynevezett Ukrajna-eszköz létrehozása is, amelynek keretein belül 2024 és 2027 között az Európai Unió ötvenmilliárd euróval segítené Kijevet. – Ukrajna támogatását illetően többek között kérdéses, hogy az eddig folyósított és jövőbeli támogatási összeg elköltésének ellenőrzése hogyan történik– részletezte Tóth Tibor. Hozzátette: az Európai Bizottság azt sem támasztotta alá, hogy a következő évekre egyáltalán elegendő lesz-e az ötvenmilliárd euró.
– El kell kerülni, hogy a támogatást évről évre növelni kelljen az ukrán igények függvényében, mint ahogy azt más uniós eszközök esetében látjuk – emelte ki az államtitkár.
Mint mondta: Ukrajnának EU-tagjelöltként biztosítania kell a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat, ez a javaslat szerint feltétele annak, hogy Kijev megkapja a pénzt. Amíg ez a feltétel nem teljesül, Magyarország, amelynek kiemelten fontos a határon túli magyarok védelme, nem tudja támogatni az Európai Bizottság javaslatát.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság egy olyan hiteltörlesztéshez kér a kamatok növekedése miatt pluszpénzt Magyarországtól, amelyből a nekünk járó támogatást eddig nem kaptuk meg. Kiemelte: mindezzel párhuzamosan nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2015 óta a határvédelmi kiadások már bőven meghaladják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint egy százalékát térítette meg.
Lapunk megírta: a magyar kormány a jövő évi költségvetésben is kalkulál az uniós pénzekkel. Ez ügyben egy korábbi Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta: az európai uniós források ügyében „a labda Brüsszel térfelén pattog”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy a Magyarországnak járó forrásokat mikor kegyeskedik az Európai Bizottság folyósítani. Magyarország Brüsszeltől visszaigazolt módon az utolsó „mérföldkövet” is teljesítette, hiszen a forrásokhoz való hozzáférés egyetlen feltétele, az igazságszolgáltatásban általuk kért, egyébként semmilyen közösségi jogi alappal nem rendelkező módosítások elfogadása volt.
