A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb tíz ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot.
A program keretében írják ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot, amely főként kis- és középvállalkozások (kkv), valamint egyetemek, kutatóintézetek számára lesz elérhető.
Elsősorban a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöldátállás területén várják a pályázatokat – közölte az államtitkár. Hankó Balázs jelezte, hogy Magyarország nem áll rosszul, az idén nyáron érkezett új innovációs adatok szerint kategóriát lépett.
Feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma az európai átlagos innovációs szintjére lépett
– mutatott rá.
Az államtitkár kiemelte, hogy a pályázat összeköti a gazdasági élet szereplőit, az egyetemeket és a kutatóhelyeket. Azt szeretnék elérni, hogy olyan termékek, szolgáltatások jöjjenek létre, amelyeket szabadalom véd, és amelyek árbevételt termelnek.
A magyar innovációnak három területen kell előrelépni: több kutató-fejlesztőre van szükség, meg kell duplázni a szabadalmakat, valamint a kkv-knak minél több innovációt kell megvalósítaniuk a projektjeinkben, ezen a területen is duplázást terveznek
– fejtette ki.
Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára közölte: 2014-ben a hazai vállalkozások 12 százaléka foglalkozott termékfejlesztéssel, innovációval, míg 2020-ban már több mint húsz százaléka. Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai átlag a negyven százalékot is meghaladja.
Szabadalmi bejelentést a magyar középvállalkozások 2,5 százaléka tesz egy évben, ugyanez a lengyel vállalkozásoknál 4,5 százalék, a cseheknél pedig több mint hét százalék – mutatott rá a helyettes államtitkár.
