AI: végtelen a potenciál, ám a kockázatok is jelentősek

Nagy Márton: minden területen hatalmas változásokat hozhat a mesterséges intelligencia.

2023. 09. 11. 13:07
20201002 Zalaegerszeg Második alkalommal tartottak innovációs napot a ZalaZONE Kutatás és Technológiai Központban. Fotó: Katona Tibor KT Zalai Hírlap Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden területen hatalmas változásokat hozhat a mesterséges intelligencia (AI), amelyet már a távközlésben, iparban, energetikában és a mezőgazdaságban is használnak, alkalmazása évi 1,4 százalékponttal járulhat hozzá a növekedéshez világszinten – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten.

A tárcavezető az AI Summit 2023 rendezvényen tartott előadásában kijelentette, a mesterséges intelligenciának utat kell engedni, kutatni kell és meg kell teremteni az AI fejlődéséhez szükséges körülményeket, fejleszteni kell a digitalizációt, hiszen ezen a területen elmaradnak a magyar mutatók az uniós átlagtól. 

Ennek érdekében a tárca újabb versenyképességi programon dolgozik, amely a cégeket a digitális térben való megjelenésre ösztönözi. Az internetes infrastruktúra az egyik legjobb a régióban, amely kedvező alapot nyújthat az AI terjedéséhez – fogalmazott.


Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az energetikában van a legnagyobb szükség az AI alkalmazására, különösen a napenergia-szélenergia területén, és példaként említette, hogy az AI javítja a hatékonyságot, összehangolja a termelési módokat, növeli a hálózat megbízhatóságát. Arról is beszélt, hogy az AI-vezérelt okosmérők alkalmazkodnak a fogyasztó szokásaihoz, amivel energia takarítható meg.

További példaként említette, hogy az élelmiszer-termelésben a mesterséges intelligencia az IoT-rendszerek generálta hatalmas adatmennyiség kielemzésével jelentősen növelheti a hatékonyságot. Az egészségügyi rendszerek fejlesztésében is hatalmas lehetőséget jelent az AI, miközben terhet vehet le az orvosokról és ápolókról – sorolta.

Kitért a végtelen potenciál melletti jelentős munkaerőpiaci kockázatokra is, az AI alkalmazása ugyanis főként az irodai és magasan képzett helyeket veszélyeztetheti, és megemlítette, hogy egy európai felmérés szerint 

átlagosan a munkahelyek 24 százaléka van veszélyben az automatizálás miatt. A magyar munkahelyek 37 százalékát fenyegeti az általános automatizáció az OECD 2019-es kutatása szerint.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az AI körültekintő alkalmazása megkönnyíti, hogy az extenzív növekedés eredményeit felhasználva intenzív növekedésre álljon át a magyar gazdaság. Az AI fejlődésében az Egyesült Államok vezet, Kína felzárkózik, az EU azonban leszakad – figyelmeztetett, ismertetve, hogy a mesterséges intelligenciát érintő publikációkban Kína vezet, a befektetésekben pedig az Egyesült Államok.

Az AI magyar szabályozásában a készülő uniós jogszabály lesz iránymutató, amely négy kategóriába sorolja a mesterséges intellingencián alapuló rendszereket, és ehhez mérten állapít meg alkalmazásukról speciális szabályokat – ismertette. Készül a törvény, várhatóan 2024 áprilisban fogadhatják el, amely a magyar elnökség idejére esik – mondta.

A miniszter megemlített több magyar sikert is az AI alkalmazásával, példaként említette a Waberer’s raktározási technológiáját, a Hell italfejlesztését, vagy az OTP szuperszámítógépét.

A GDP 15 százalékát adhatja az AI 2030-ra, és 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést hozhat – mutatott rá Nagy Márton. Emlékeztetett rá, hogy az elektromobilitási stratégiában – amelyet 2024-ben vizsgálnak felül – célként tűzték ki, hogy Magyarország legyen az első számú európai központja az autonóm járművek fejlesztésének, tesztelésének. Azt is szeretnék elérni, hogy kétmillió állampolgár aktívan vegyen részt saját adatainak gondozásában az adattárca segítségével, és az is cél, hogy a megújuló energiatermelés menetrendezése 70 százalékban okos technológiával történjen, valamint 32 százalékkal csökkenjen az ammónia-kibocsátás az agráriumban az adatalapú rendszerek használatával – sorolta.

Borítókép: A ZalaZone Kutatás és Technológiai Központ. Az elektromobilitási stratégia egyik célja, hogy Magyarország legyen az első számú európai központja az autonóm járművek fejlesztésének, tesztelésének (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.