Az AI magyar szabályozásában a készülő uniós jogszabály lesz iránymutató, amely négy kategóriába sorolja a mesterséges intellingencián alapuló rendszereket, és ehhez mérten állapít meg alkalmazásukról speciális szabályokat – ismertette. Készül a törvény, várhatóan 2024 áprilisban fogadhatják el, amely a magyar elnökség idejére esik – mondta.
A miniszter megemlített több magyar sikert is az AI alkalmazásával, példaként említette a Waberer’s raktározási technológiáját, a Hell italfejlesztését, vagy az OTP szuperszámítógépét.
A GDP 15 százalékát adhatja az AI 2030-ra, és 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést hozhat – mutatott rá Nagy Márton. Emlékeztetett rá, hogy az elektromobilitási stratégiában – amelyet 2024-ben vizsgálnak felül – célként tűzték ki, hogy Magyarország legyen az első számú európai központja az autonóm járművek fejlesztésének, tesztelésének. Azt is szeretnék elérni, hogy kétmillió állampolgár aktívan vegyen részt saját adatainak gondozásában az adattárca segítségével, és az is cél, hogy a megújuló energiatermelés menetrendezése 70 százalékban okos technológiával történjen, valamint 32 százalékkal csökkenjen az ammónia-kibocsátás az agráriumban az adatalapú rendszerek használatával – sorolta.
Borítókép: A ZalaZone Kutatás és Technológiai Központ. Az elektromobilitási stratégia egyik célja, hogy Magyarország legyen az első számú európai központja az autonóm járművek fejlesztésének, tesztelésének (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!