Nagyon nagy a bizonytalanság a világgazdaságban, és számos kérdőjel marad jövőre is, ennek ellenére erőltetett minimálbér-emelésre van szükség – számolt be a Világgazdaság a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett, minimálbérről szóló konferenciáról, amelyen a szakszervezetek és a munkavállalói oldal mellett a kormány képviselője is jelen volt.
Megint nem egy átlagos évnek nézünk elébe, a Jóisten tudja, hogy mi lesz a Közel-Keleten
– jelentette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki szerint nagyon nagy a bizonytalanság a világgazdaságban, ennek ellenére a jelenlegi helyzetben erőltetett emelésekre lesz szükség, ugyanis gyorsabban kell fejleszteni a minimálbért, mint ahogy a bérszínvonal nő. Ebbe belejátszik az uniós minimálbérre vonatkozó irányelv, ami előirányozza, hogy fel kell zárkóztatni a minimálbéreket. Bár az uniós irányelv elsősorban a kormányra ró kötelezettségeket, a szociális partnereknek ebben közösen kell valami megoldást kitalálniuk, ugyanis „a munkaadók és a szakszervezetek bőrére megy a dolog”, de úgy látja, jó úton haladnak a kérdésben.
Emlékeztetett, hogy az év elején feltételeztek bizonyos gazdasági szempontokat, így nagyjából stagnáló gazdasággal, változatlan adó- és járulékterhekkel és 16 százalékos inflációval terveztek. Ezért növekedett a minimálbér 16 százalékkal. A garantált bérminimumnál Rolek Ferenc szavai szerint „kicsit lazábbak voltak”, ott 14 százalékos emelésben állapodtak meg. A megállapodás azt is tartalmazta, hogy a féléves adatok tükrében készül egy új elemzés, és ha szükséges, akkor ismét leülnek tárgyalni
A saját tapasztalataink alapján a harmadik negyedévet sem látjuk olyan fényesnek
– mondta, hozzátéve, hogy nagy csodának kellene lennie ahhoz, hogy végül stagnáljon a növekedés, hiába van egy jó mezőgazdasági évünk, az ipar súlya a meghatározó, az ágazat legutóbb hatszázalékos mínuszban volt, ami egyértelműen rontja a kilátásokat.
A jövő évi várakozásokról azt mondta, hogy hatszázalékos infláció miatt legalább hatszázalékos minimálbér-emelésben kell megállapodniuk, hogy reálértéken növekedjen a kötelező legkisebb munkabér. Ugyan a kormány optimista a négyszázalékos növekedéssel, viszont ott van mellette a bizonytalanság, kérdés, hogy az arab–izraeli konfliktusból mi lesz. Szerinte az egész világgazdaságra és az olajárakra is komoly hatással lehetnek a közel-keleti események.
Az inflációt lényegesen meghaladó minimálbér-emelésben fogunk megállapodni
– rögzítette a munkaadói oldal képviselője, hozzátéve, hogy az uniós minimálbérről szóló irányelv miatt egy többéves felzárkóztató programra van szükség, amiben azt céloznák meg, hogy a minimálbér 2027-re elérje a medián bér hatvan százalékát. Mint mondta, ez egy reális dolog, ehhez azonban a minimálbérnek évente négy százalékkal kell jobban emelkednie, mint az átlagbérnek. Azonban ez egy újabb problémát okoz, ennek hatására megindulnak a vállalati béremelések is, így félő, hogy végeredményben nem sikerül a különbséget eltüntetni.
Amiben a két oldal megegyezésre jut, azt a kormány elfogadja
– hangsúlyozta Zöld-Nagy Viktória, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Szerint a bérkompenzáció kérdése napirenden van, a következő ülésén a kormány tárgyalja, így év végéig rendeződhet a kérdés. Jelezte, hogy a kormány is érintett munkáltatóként, a garantált bérminimumot keresők többsége az állami szektorban dolgozik.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta,
míg a szakszervezetek 15-10 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók ennél alacsonyabbat.
Palkovics Imre azt is jelezte: nagy dilemma lesz a jövőben, hogy ha az átlagkereset akkora mértékben nő, majd mint a minimálbér, akkor nehezen fog eltűnni a különbség a kettő között, szerinte a bértorlódással valamit kezdenie kell mindkét oldalnak. Erre javasolták a garantált bérminimum megszüntetését, ami sokszor gátja a megállapodásnak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)
