Nem zárkóznak el a munkaadók attól, hogy jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább tíz százalék fölött emelkedjen – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a VKF mai ülése után. Ezt megerősítette Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője is, aki szerint közel vannak az álláspontok, a kormány pedig nyitott a megállapodás szentesítésére.
Amennyiben a munkaadók és a szakszervezetek meg tudnak állapodni a jövő évi minimálbér mértékéről, a kormány üdvözölné, a részéről semmilyen kifogása nem lenne ellene
– mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda.
A körvonalazódó megállapodás része egy egyszeri százezer forintos béren kívüli juttatás, amit a minimálbéresek még idén év végéig megkapnának, ám a vállalkozók azt kérték, hogy a kabinet is járuljon hozzá a terheikhez azzal, hogy adómentesen, esetleg Szép-kártyán kapják meg. Ami a jövő évi minimálbért illeti, a kötelező legkisebb munkabér 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum tíz százalékkal emelkedne 2024. január elsejétől a szakszervezetek tervei alapján.
Mészáros Melinda szerint nagyon közeliek az álláspontok, a minimálbér emelése vonatkozásában nagy vita nincs a felek között, inkább a garantált bérminimum esetében vannak aggályaik a vállalkozóknak. Ráadásul a kormányzat is abban érdekelt szerinte, hogy jövőre is két számjegyű mértékben emelkedjen a két kötelező legkisebb bérelem.
Mint elmondta, csak egy szervezet volt a munkaadói oldalon, aki azt kérte, hogy várják be a harmadik negyedéves gazdasági adatokat.
A megállapodás megkötésére november közepén vagy második felében kerülhet sor
– mondta a szakszervezeti vezető.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Világgazdaságnak elmondta, azt kérték a kormánytól, legyen abban partner, hogy azok a munkaadók, akik megtehetik, egyszeri százezer forintot adhassanak teljesen adó- és járulékmentesen. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem kötelező, hanem egy lehetőség, ami még az államnak és a költségvetésnek is pluszbevételt jelenthet. Szerinte a kormány is nyitott a javaslatra, és egy-két héten belül el fog dőlni, hogy támogatja-e.
Arra a kérdésre, hogy el tudják-e fogadni, hogy jövőre két számjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum is, azt válaszolta, még megfontolás tárgya, hogy mindkét bérelem esetében ekkora legyen az emelés, de nem zárkóznak el tőle.
Hangsúlyozta azonban, hogy látni szeretnék még a harmadik negyedéves GDP-adatokat, ha ugyanis recesszióban kell dönteni 10 és 15 százalékról, az nehéz döntés lenne a részükről. Ugyanakkor másik oldalról szerinte érthető, mivel az infláció idén 18 százalékos lehet, miközben a minimálbér 16 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett. Az viszont árnyalja a képet, hogy nagyon sok munkaadó év közben is adott béremelést vagy egyéb juttatásokat, ennek köszönhetően jobban nőttek a keresetek, nemzetgazdasági szinten 17,5 százalékos volt a bérdinamika az első hét hónapban.
Perlusz László rámutatott, hogy ugyan a minimálbér jóval kevesebb embert – 250–300 ezer főt – érint, mint a garantált bérminimum – ami pedig mintegy 700 ezret –, viszont az is igaz, hogy a minimálbérnek nagyon erős keresletfelhajtó hatása van. Ha ugyanis 15 százalékkal emelkedik a minimálbér, az a magasabb kereseti kategóriákban bértorlódást idéz elő. „Meglátjuk, hogyan alakul, a 10 és 15 százalék közötti átlagos emelés mindenképpen reálisnak tűnik” – jegyezte meg a VOSZ főtitkára.
Mivel idén a minimálbér január elsejétől 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedett, egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér 266 ezerre, míg a szakmunkás-minimálbér 326 ezerre emelkedne – írja a Világgazdaság. Az előbbi nettója 176 ezerre, az utóbbié 217 ezer ugorhatna 2024. január elsejével. Ennél azonban lényegesebb, hogy jövőre ez legalább ötszázalékos reálbér-emelkedést is jelentene.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)
