Több sebből vérzik Brüsszel energiapolitikája

Brüsszel elsősorban a megújuló energiára alapozza az Európai Unió függetlenedési és dekarbonizációs törekvéseit, ezért egyre ambiciózusabb kapacitáscélokat szorgalmaz. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: a kialakult helyzet azt mutatja, hogy – a tényleges megvalósíthatóság oldaláról – a jelenlegi célokat nem gondolták át kellő alapossággal a döntéshozók.

A szakértő szerint a kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy a távvezetékek gyártói egyelőre óvatosan ruháznak be új kapacitásokba, mert nem látják, hogy hosszabb távon honnan lesznek képesek beszerezni elegendő nyersanyagot. A réz esetében például a kutatások már a 2020-as évek második felére évi három-ötmillió tonna globális hiánnyal számolnak, amit részben a zöldtechnológiák (elektromos autók, szélerőművek) terjedése és az azokhoz szükséges infrastrukturális fejlesztések okoznak. Az amerikai Nexan kábelgyártó vezérigazgatója szerint: „a bőség korszakából a hiány korszakába léptünk”. A piacvezető vállalat ezért egyelőre még kivár a nagyszabású beruházásokkal.

A Századvég üzletágvezetője szerint sokatmondó, hogy a vezetékek beszerzésének késedelme miatt a világ egyik legnagyobb beruházásának – az Angliát Németországgal összekötő NeuConnectnek – a tervezett átadása eddig négy év csúszásban van, pedig még csak egy hónapja indult el a projekt megvalósítása.

Brüsszel elsősorban a megújulókra alapozza az Európai Unió függetlenedési és dekarbonizációs törekvéseit, ezért egyre ambiciózusabb kapacitáscélokat szorgalmaz. Hortay Olivér szerint a kialakult helyzet azonban jól mutatja, hogy – a tényleges megvalósíthatóság oldaláról – a jelenlegi célok sincsenek kellően alaposan átgondolva.

A szakértő a minap arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyszabású klímavédelmi ígéretek zsarolhatóvá tették a nyugati vezetőket, és ezt a keleti blokk kíméletlenül ki is használja. A klímameccs nem a fejlett országokban fog eldőlni. Az Európai Unió és az Egyesült Államok együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás mindössze ötödéért felelős, és a hozzájárulásuk aránya folyamatosan csökken. Ezzel szemben a világ emissziójának csaknem harmada már most is Kínából érkezik, India súlya pedig egymagában majdnem akkora, mint az egész unióé. A keleti országok vezetői – akik politikájukat sokkal kevésbé alapozzák a klímavédelmi ígéretekre – egyre súlyosabb árat kérnek a vállalásokért. India miniszterelnöke el is mondta, hogy az új vállalásokat csak abban az esetben fogadja el, ha a Nyugat fizet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Rwe.com)