Idén már jobban nőhet az orosz gazdaság, mint az eurózónáé

Tizenkét szankciós csomagot léptetett életbe az Európai Unió Oroszország ellen, de lényegében egyiket sem érzi meg. A kőolajársapkát ki tudta kerülni, ráadásul az orosz GDP idén már növekedést mutathat, ahogyan jövőre is.

Összesen tizenkét szankciós csomagot léptettek életbe Oroszország ellen, az intézkedések többsége azonban nem hozta meg a kívánt hatást, az orosz GDP-n sem mutatkozott érdemi romlás, sőt idén már nőhet is. A legutolsó, tizenkettedik szankciós csomag legfontosabb eleme az orosz gyémántok behozatalának tilalma. 

– Január elsejétől tilos behozni a G7-ek (legfejlettebb országok) területére Oroszországban bányászott, készített, illetve feldolgozott gyémántot. Március elsejétől a harmadik országban feldolgozott orosz gyémántokra, szeptembertől pedig az orosz gyémántot tartalmazó ékszerekre és órákra is kiterjed majd a tilalom – ismertette lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Kiemelte: a gyémántkereskedelem fennmaradása Oroszországgal eddig is vitás pontja volt a szankciós politikának. Ennek oka elsősorban Belgium volt, amely ország jelentős szereplő a gyémántpiacon, és helyzete erőteljesen függ az orosz beszállítóktól. Ez a terület azzal együtt sem esett korábban a szankciók hatálya alá, hogy évi négymilliárd euró bevételt jelent Oroszországnak a gyémántexport. noha ez jelentős tétel, az országnak sokkal nagyobb bevétele származik energiahordozóból.

– Az elmúlt időszak adatai azt mutatják, hogy a közvetlen orosz gyémántexport már jelentős részben áttevődött harmadik országokba, és közvetítéssel jut el például Belgiumba, így tehát várhatóan ezt a szankciót is meg tudják majd kerülni. Ez lehet oka, hogy Belgium ezúttal elfogadta a gyémántokra vonatkozó szankciókat és nem emelt vétót – ismertette Molnár Dániel.

A szakértő jelezte: a tizenkettedik szankciós csomag újabb 140 személyt és szervezetet vesz jegyzékbe. Kérdés persze ennek is a hatékonysága. A háború második évének vége felé mindenkinek, aki fenyegetve érezhette magát a szankciókkal kapcsolatban, bőven volt ideje likvidálni eszközeit és biztos országba mozgatni azokat. 

Évi négymilliárd euró bevételt jelent az orosz gazdaságnak a gyémántexport
Fotó: AFP

– Emellett az acélgyártás nyersanyagaira, a feldolgozott alumíniumtermékekre és egyéb fémárukra vonatkozó behozatali tilalom lépett életbe, illetve bővült az exporttilalommal sújtott kettős felhasználású termékek és ipari termékek köre is. Továbbá az egymilliárd euró feletti orosz LPG- (cseppfolyósított propángáz) importra is tilalmat jelentett be az Európai Bizottság, egy 12 hónapos átmeneti periódust követően – sorolta az elemző. A szankciós csomag több eleme elsősorban a meglévő intézkedések betartatását igyekszik elősegíteni, például a reexport megakadályozását Oroszországba vagy a kőolaj-kereskedelem szigorúbb monitorozását.

– Ezzel egyébként az Európai Bizottság áttételesen el is ismeri, hogy a szankciók működése nem a tervezettnek megfelelően zajlik – mutatott rá Molnár Dániel. Ennek leglátványosabb megjelenése a bevezetett hatvandolláros olajársapka működésképtelensége – hangsúlyozta. Amíg a világpiaci olajárak alacsony szinten alakultak, addig az orosz olaj kereskedése is ezen küszöbérték alatt zajlott. Azonban amint az olajkartell kitermeléscsökkentése, valamint más tényezők, például az izraeli háború nyomán az olaj világpiaci ára emelkedni kezdett, az orosz olaj iránti is megnőtt a kereslet, ami felhajtotta az árakat. Októberben például nyolcvan dollár feletti árakat is láthattunk az orosz olaj esetében. De fennmaradt a feldolgozott orosz kőolajtermékek piaca is, azokra nem vonatkozik az exportkorlátozás. 

Ennek oka, hogy a G7-országok nem tudták érvényesíteni a tilalmat, az árnyékflottája segítségével Oroszország meg tudja azt kerülni, képes a hatvandolláros ársapka felett is értékesíteni, így pedig nem kell bevételkieséssel szembesülnie. 

– Az orosz gazdasági visszaesés kikényszerítése sem vált be – mutatott rá Molnár Dániel. A Nemzetközi Valutaalap októberi előrejelzése szerint az orosz gazdaság a tavalyi 2,1 százalékos zsugorodás után idén 2,2 százalékkal nőhet, míg jövőre 1,1 százalékkal bővülhet. Az eurózóna esetében 0,7, illetve 1,2 százalék a várakozás. Az európai piacok kiesével is az orosz termékek számára fennmaradtak az ázsiai piacok, elsősorban Kína, míg a korábban importált és most európai exporttilalommal sújtott termékeket kerülő úton, közvetítő országok segítségével továbbra is be tudja szerezni.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök. Nem olyan rosszak az orosz gazdasági kilátások, mint ahogy azt a nyugati országok remélték (Fotó: AFP)