– Folytatódhat az infláció csökkenése, a magyar gazdaság jelentős növekedéssel zárhatja az évet, a kormány pedig továbbra is az egyensúly fenntartására törekszik – mondta a Demokrata hetilap szerdai számában megjelent interjúban a pénzügyminiszter. Varga Mihály jelezte: a lakosság az infláció megugrását látva gyorsan alkalmazkodott a helyzethez, hamar visszafogta a fogyasztását, ezzel jelentős mértékben járult hozzá a pénzromlás csökkentéséhez. A kormány közben beszállt a monetáris politika alakításába, hogy segíthesse a rendkívüli helyzet enyhítését, és néhány hónapja a gazdasági élénkülés jelei is látszanak, így 2024-ben a megkezdett munka folytatása a legfontosabb. A miniszter éves szinten 5,2 százalékos árváltozással és a fogyasztás ismételt növekedésével számol, és szerinte ma már az sem kétséges, hogy a magyar gazdaság idén növekedni fog. Legfeljebb annak mértékéről lehet vitatkozni, de akár a négy százalékot is meghaladhatja az emelkedés. A végeredmény az infláció és a kamatszintek leszorításától függ, ugyanis ezen múlik a beruházások és a fogyasztás alakulása – hangsúlyozta a távirati iroda ismertetése szerint.
A tárcavezető közölte, hogy a kormány az egyensúly fenntartására törekszik az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésével, a fenntartható növekedés ösztönzésével. Az emelkedés ütemét ugyanakkor fékezi, hogy Magyarország az egyik legnagyobb kamatterhet fizeti az államadóssága után, ki kell tehát szabadulni a csapdahelyzetből.
A baloldali kormányok csupán arra törekedtek, hogy ők oszthassák el a pénzeket, és sokkal jobb helyzetben sem voltak képesek csökkenteni a költségvetési hiányt, a 2010 utáni gazdaságpolitika viszont a munkahelyteremtés ösztönzésére összpontosított, és egyensúlyra alapozza a növekedés ösztönzését. Hosszú távon csak ennek van esélye, stabilitás pedig csak akkor várható, ha az embereknek van biztos munkahelyük, kiszámítható jövedelmük. Ez a költségvetést is biztosabbá teszi ahhoz képest, mintha az adók emelésével kellene bevételt szerezni – emelte ki.
Varga Mihály szerint a további fejlődéshez folytatni kell a megkezdett beruházásokat, hosszabb távon pedig attól függenek a növekedési kilátások, hogyan alakul a születésszám. A családpolitikát tehát ezután sem szabad elhanyagolni, és nem csupán gazdasági okokból, hanem azért is, mert a kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása ma a legnagyobb kihívás. A két szempont összefügg, hiszen a családtámogatásokat csak gazdasági növekedéssel lehet fenntartani, a családalapításhoz pedig otthon és munkahely kell. A kormány ezért is tartja különösen fontosnak azokat, akik gyermeket és munkát vállalnak, és továbbra is arra fog törekedni, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az ország előtt álló lehetőségekből.
Brüsszel gazdasági zsarolása ellenére nem szabad lemondani az uniós forrásokról sem, hiszen ezek a források járnak Magyarországnak, ahonnan már több mint hatszázmilliárd forint befizetés érkezett az EU közös költségvetésébe – fogalmazott.
Az interjúban a pénzügyminiszter visszautasította azt is, hogy a fővárosi vezetés nem akar részt venni a szegényebb települések támogatásában, noha abban több mint nyolcszáz önkormányzat vesz részt. Budapest Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa, főpolgármestere pedig megsérti a törvényt azzal, hogy fölrúgja a társadalmi együttműködést – jelentette ki Varga Mihály.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
