Megjegyezték, hogy a zöldenergia megtermelésén túl a hatékony hasznosítás érdekében annak eltárolásáról is gondoskodni kell. A jelenleg mindössze húsz megawattos energiatárolói kapacitás 2026-ra a hússzorosára, 2030-ra pedig az ötvenszeresére bővülhet Magyarországon.
A már csatlakozási engedéllyel rendelkező napenergiás beruházások újabb öt gigawattal növelhetik a hazai összteljesítményt 2028 végéig. A második közzétételi eljárásban ezen felül további öt gigawattnyi kapacitás létesítésére érkezett be igény. Szélerőművekből és tárolókból pedig nagyságrendileg 2,5-2,5 gigawatt telepítésére jelezték szándékukat az ipari beruházók – ismertette az EM, megjegyezve, hogy az eddig alkalmazott eljárásrendben ilyen mennyiségű fejlesztési terv csak részlegesen kezelhető.
A villamosenergia-hálózat bővítését, a rendszeregyensúly fenntartását biztosító rugalmas kapacitások megteremtését több százmilliárd forint értékű beruházások szolgálják. Az aránytalan, indokolatlan túlfejlesztést azonban el kell kerülni, az ipari megújulók mellett elegendő teret kell biztosítani a lakossági napelemes rendszerek befogadásához is – szögezték le.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet lehetővé teszi, hogy az év még nagyobb részében, a napsütéses órákon túl is növekedjen a megtermelt zöldenergia mennyisége. Ennek érdekében a még nyitott közzétételi eljárásban a legkésőbb 2030-ban rendszerbe illeszthető új szélerőművi kapacitások és a korábbi eljárásokból fennmaradt igénylések kaphatnak csatlakozási engedélyt a következő hatvan napban. Ezek az igénybejelentők a benyújtott igényüket az erőmű beépített teljesítményének csökkentésével módosíthatják, vagy akár vissza is vonhatják annak érdekében, hogy kevesebb projekttel bár, de nagyobb eséllyel kaphassanak 2030-as csatlakozási lehetőséget – ismertették.
A tárca közlése szerint a 2030 utánra ütemezhető igényeket egységesen, külön elbírálás nélkül elutasítják a hálózati engedélyesek. A befizetett biztosítékokat visszafizetik, bankgarancia esetén azt felszabadítják. A későbbiekben a hálózati szabad kapacitások meghatározása és kiosztása új szabályok alapján történik majd, amelyeket 2024 végéig kell kidolgozni – tették hozzá.
Az Energiaügyi Minisztérium a jövőben is támogatja és ösztönzi a zöldenergia-kapacitások létesítését. A szükséges hálózatfejlesztések észszerűsítése érdekében az új termelőket, tárolókat elsősorban az eddig kiépült vagy már jóváhagyott csatlakozási pontokhoz érdemes telepíteni, ahol akár még 2030 előtt, és alacsonyabb csatlakozási költséggel valósíthatják meg beruházásaikat, mintha új csatlakozási pontot építenének ki. A közlemény szerint a friss rendelkezések alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján negyedévente frissülő, térképes adatszolgáltatást közöl majd az így elérhető csatlakozási pontokról. A részletes tájékoztatás elősegíti, hogy az ipari beruházók a meglévő kapacitásokhoz és a hálózat teherbíró-képességéhez igazodva, kölcsönösen előnyös együttműködésekben folytathassák fejlesztéseiket – hangsúlyozták.
