Valami hasonló érzés törhetett rá Balogh Gábor újságíróra is, amikor a Facebook-oldalán kirohanást intézett az együttes ellen. A Magyar Hang Kötöttfogás című műsorának állandó szereplője többek közt a következőket írta posztjában:

„[…] De annak a kínos bizonygatása, hogy világ életükben egyszerű vidéki csávók voltak, akik csak sört, spanglit meg nőket vártak a zenéléstől, a társadalomkritikus szövegek meg csak azért születtek, mert fiatalon ezeket még nem kapták meg elég mennyiségben – nos, ez valójában mégis csak az első 10-15 év zugsebészeti szintű átplasztikázása. És ez az elmúlt másfél évtized minden elcseszett nótájánál kínosabb. Nem az a baj, ha többé nem állsz »haragban az egész világgal« – hanem, az, ha úgy teszel, mintha soha nem is álltál volna. Számtalan közéleti és egyéni nyomorúság forrása tud lenni, ha beleszédülünk ebbe az újbeszélbe. Hosszan taglalhatnám, mit gondolok a mára minden kellemetlen társadalmi-politikai mondanivalóból kimosakodott, desztillált rocksztárokká vált Tankcsapdáról.”

Az ellenzéki térfélen lassan szokássá válik, hogy azokba a közszereplőkbe, zenészekbe, műsorvezetőkbe gonoszul belerúgnak, akik nem hajlandók az ő véleményüket szajkózni, nem hajlandók a kormányt megállás nélkül bírálni. Legutóbb Curtis járt így, mert nem ment el az ominózus influenszertüntetésre, majd Ördög Nóra is megkapta a magáét, amiért szintén kihagyta Osváth Zsolt és Pottyondy Edina nevével fémjelzett dzsemborit. Most Lukács Laciék következtek a sorban, a bűnük csak annyi volt, hogy nem intéztek kirohanást a kormány ellen. Azonnal meg is kapták a magukét. 

Úgy látszik, már az a fránya rockzene sem az igazi. Sebaj, megmaradt még Koncz és Bródy, rájuk egész biztosan lehet számítani, ők mindig hajlandók egy jó kis kormányellenes fröcsögésre.

Borítókép: A Tankcsapda együttes a Partizán műsorában (Forrás: Képernyőfotó)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!