A tavalyi év volt az eddigi legjobb az új szélenergia-kapacitások telepítése tekintetében. A Globális Szélenergia Tanács (GWEC) iparági szakmai szövetség legfrissebb Global Wind Reportja szerint a világon 116 gigawatt új szélenergia-kapacitást telepítettek 2023-ban. Ez ötvenszázalékos növekedést jelent 2022-hez képest – ismerteti a Euronews.
Fotó: Baranyai Balázs
A szélerőművi kapacitást Kína bővítette a legnagyobb mértékben – ideértve mind a tengeri, mind a szárazföldi szélerőműveket –, majd az Egyesült Államok, Brazília és Németország következett. A holland erőteljes növekedésnek köszönhetően 2023-ban Európa is rekordévet zárt, 3,8 gigawatt új tengeri szélerőmű-kapacitással.
Írtuk, ezen kívül eltérő mértékben bár, de egyre több ázsiai ország számol a megújuló energiaforrásokkal és kívánja azok részarányát növelni az energiamixben.
Zöldenergia-dominancia a világ hét országában
A Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség adatai szerint jelenleg hét ország teljes energiáját megújuló forrásokból állítja elő.
Albániában, Bhutánban, Etiópiában, Izlandon, Nepálban, Paraguayban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a villamos energia több mint 99,7 százaléka geotermikus, víz-, nap- vagy szélenergiából származik.
Európában Németország és Portugália képes rövid ideig száz százalékban szél-, víz- és napenergiával működni. Igaz, mindez függ az időjárástól és az energiaszükséglettől is, így fordulhat elő, hogy egyes időszakokban Németország importra szorul.
A zöldenergia tekintetében mind a négy visegrádi ország összetett portfólióban gondolkodik, de más súlypontokkal. Lengyelország például erősebben támaszkodna a szélenergiára, Magyarországon viszont a napenergia jelenti a domináns technológiát. A teljes energiamix dekarbonizációjában valamennyi vizsgált országban nagy kihívást jelent a közlekedési szektor és a hőpiac.
A V4-ek ezeket elsősorban az elektromobilitás terjedésének elősegítésével és a fűtési rendszerek elektrifikációjával orvosolnák, amelyek várhatóan növelik a villamosenergia-igényeket. Ezért is van szükség a nagyszabású – atomenergiára és megújulókra épülő – kapacitásfejlesztésre. A naperőművi fejlesztések pedig világszerte teret nyerhetnek az Euronews szerint, mivel a telepítési költségeik csökkentek.
Energiatárolás szivattyús erőművekkel
Megújuló energiaforrásként érdemes megemlíteni a vízenergiát is, ami jelentős szerepet játszik a globális energiatermelésben. A vízerőművek beépített kapacitása globálisan 1397 GW, és 2022-ben 4408 TWh villamos energiát termeltek Az Európai Unióban a vízenergia beépített kapacitása 2022-ben 152 GW volt, ami 374 TWh-t termelt, ideértve a szivattyús erőműveket is – ezek nem új erőművi kapacitások, hanem a tárolásban van igen jelentős szerepük. Az unió területén 46 GW szivattyús erőművi kapacitás található, ami a globális beépített kapacitás egynegyedét teszi ki. Az európai térségben néhány jelentős szivattyús erőmű közé tartozik például a Sy-Sima Norvégiában, a Gde-Dixence Svájcban, az Edolo Olaszországban, a Dinorwig az Egyesült Királyságban, a Vianden Luxemburgban, a Srednja Drava Ausztriában és a Dlouhé Stráne Csehországban.
A szomszédos Ausztriában is nem egy ilyen erőmű működik. Ezek az erőművek elsősorban az időjárásfüggő technológiák teljesítménykiegyenlítését szolgálják, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan használjuk a megtermelt megújuló energiát. Az erőművek teljes hatásfoka ugyanis általában meghaladja a nyolcvan százalékot, sőt akár a kilencvenet is megközelítheti, így az zöldenergia-tárolás egyelőre messze leghatékonyabb módját jelentik.
