Ezek az erőművek elsősorban az időjárásfüggő technológiák teljesítménykiegyenlítését szolgálják, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan használjuk a megtermelt megújuló energiát – mutatott rá Tatár Mihály és Sárdi Gergő. Hozzátették, a tárolókapacitás mértékében rejlik az energiaimport csökkentésének lehetősége, így például az első magyarországi szivattyús erőmű mintegy hatszáz megawattnyi importenergiától szabadíthatja meg az országot. Ennek kapcsán írtuk, az import úgy tud csökkenni, ha egy napon belül (negyedórás periódusokat vizsgálva) az ország kevesebbszer szorul behozatalra.
A kutatók elmondták még, az unió egészét nézve évente nagyjából háromezer TWh az áramfogyasztás, tehát a vízenergia 12 százalékot tesz ki az áramtermelésben. Az EU teljes vízszivattyús tárolási kapacitása mindössze 220 TWh, ebből is 85 TWh Norvégiában van. Sajnos azonban – jegyezték meg a kutatók – a víztározók építése földrajzi adottságokhoz kötött, komoly környezeti változásokat okoz és nagyon drága (egy nagyobb kapacitású vízerőmű és tároló kétmilliárd eurónál kezdődik).
Idehaza a tervek szerint elsősorban egykori ipari területeken létesül majd szivattyús erőmű, illetve szempont az is, hogy a tájkép a lehető legkevésbé sérüljön.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!