Ha lerobban az iskolai kirándulásra szerződött busz, nem biztos, hogy tud mentesítő járatot küldeni az adott vállalkozó, és akkor sem tudni, hogyan folytatódik a nyaralás, ha a csoport lekéste a repülőtéri csatlakozást vagy a szálláshely nem tudja fogadni a vendégeket – csak néhány példa a rendszeresen előforduló váratlan események közül, nem véletlenül. Évek óta próbálkozik – egyre szélesebb körű szakmai támogatottsággal – a jogosulatlan utazásszervezési tevékenység elleni határozott fellépéssel a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), egyelőre hiába. Mint Molnár Judit, a MUISZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a fekete vagy szürke zónában tevékenykedőkkel kifejezetten veszélyes külföldre utazni, hiszen semmiféle vagyoni biztosíték vagy garanciát tartalmazó szerződés nem védi az utast.
Amíg azonban nem tudnak törvényesen fellépni a tilosban járókkal szemben, addig az internet és a közösségi média segítségével széles körben burjánzik a különféle címszavak alatt tevékenykedő iparág.
Utazási tanácsokkal, megtervezett utazási forgatókönyvvel ellátni valakit nem minősülhet felelős utazásszervezésnek, aki ilyen szolgáltatást vesz igénybe, tudnia kell, hogy amint útnak indul, csak magára számíthat. Nem fordulhat sehova, ha a személyre szabott utazási terv nem válik be, ha a szolgáltatások színvonala elmarad az ígérttől. Nem tud majd kinél reklamálni, ha a tengerpart helyett a szomszéd építkezésre néz a hotelszoba, és akkor sem, ha nem éri el az utolsó reptéri transzfert.
– Aki így utazik, nem élvezi a legális, törvényesen működő utazásszervezők által nyújtott védőháló biztonságát, semmilyen utólagos követelése nem lehet – hangsúlyozta Molnár Judit.
