Itt a gazdaság aranytojást tojó tyúkja, vagy csak újabb nyűg a vállalatoknak?

Koronavírus-járvány, ukrajnai háború, energetikai válság: sok minden történt azóta, hogy az Európai Unióban megszületett az ESG-szabályozás ötlete – mutatott rá az „ESG – veszély vagy lehetőség? Magyarország fenntartható gazdasági konferenciája” című rendezvény köszöntőjében Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: ezért is érezték fontosnak, hogy külföldi szakértők – többek között német, amerikai és lengyel – osszák meg tapasztalataikat és nézőpontjukat a magyar szereplőkkel. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Beceptum Central Europe Kft. rendezvényén hazai döntéshozók és külföldi szakértők, továbbá releváns ágazatok, nagyvállalatok, az üzleti szféra képviselői vitatkoztak, hogy fenyegetés vagy lehetőség az ESG.

Dr. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára. Fotó: Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a családok elkötelezett támogatójaként a magyar kormány a vállalatok családbarát intézkedéseit is figyelembe venné az ESG-értékeléseknél.

Amerikai nézőpont

Részben máshogy látta a helyzetet Anthony Kim. – Nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a „filmet” – figyelmeztetett kritikus felszólalásában. Az amerikai Heritage Foundation vendégkutatója emlékeztetett, már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nemcsak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelniük kellene.

A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher!

– vélekedett.

Christopher Butler, az Americans for Tax Reform ügyvezető igazgatója nyitóbeszédében ugyancsak arra emlékeztetett, hogy az ESG gyökerei a hatvanas évek radikális progresszív mozgalmában keresendők, mivel az akkori jelszó szerint ezen mozgalom képviselőinek el kellett foglalniuk a döntéshozói pozíciókat, ami sok területen sikerült is. 

Elmondása szerint az Egyesült Államokban harc folyik az ESG hívei és ellenzői között, az ország több mint húsz republikánus vezetésű tagállamában pedig számos olyan törvényt és intézkedést vezetnek be, amelyek az ESG terjedésének feltartóztatását célozzák.

Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Mi itt a probléma?

Az Európai Unióban az ESG-szabályok  egyre szigorúbbá válnak, a túlszabályozás pedig versenyképességi kérdéseket és kihívásokat szülhet – mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, hogy miért osztja meg az ESG kérdése a közgazdászokat és a politikát. Sajtóközleményükben a problémák közé sorolják többek között:

• A szabályoknak való megfelelés gyakran jelentős beruházásokat igényel új jelentéstételi rendszerekbe, adatgyűjtési és ellenőrzési folyamatokba. 
• A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára ezek a költségek különösen megterhelőek lehetnek, ami a nagyobb erőforrásokkal rendelkező nagyobb cégekhez képest a versenyképességüket is befolyásolja.
• A beruházások nem mindig térülnek meg azonnal, ami nehézséget okoz a vállalatoknak abban, hogy egyensúlyt találjanak a rövid távú pénzügyi eredmények és a hosszú távú fenntarthatósági célok között.
• Az EU-n belüli cégeknek nemcsak egymással, hanem a kevésbé szigorú ESG-szabályozású régiókból származó vállalatokkal is versenyezniük kell.
• A pénzintézetek egyre inkább beépítik az ESG-kritériumokat a hitelezési és befektetési döntéseikbe, ami magasabb finanszírozási költségeket vagy korlátozott finanszírozási lehetőségeket eredményezhet.