– Ha azt kérdezik, hogy az ESG veszély vagy lehetőség, akkor én a lehetőség mellett érvelek! – szögezte le már nyitóbeszéde elején Túri Anikó. A Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára rámutatott, hogy a szabályozás azért is szükséges, mert mérhetővé teszi egy vállalat nem pénzügyi teljesítményét, ami a befektetőknek és fogyasztóknak egyaránt fontos. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország uniós kötelezettségeinek megfelelően már 2023 decemberében elfogadta az ESG-törvényt. Hogy miért ilyen korán?
Mert jó, ha a magyarországi vállalatok felkészültek. Ha előre tudják, mit kell tenniük. Ha a szabályozás egyszerű és átlátható, akkor az javítani fogja a versenyképességüket
– magyarázta.
Mi is az ESG? Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. A keretrendszer célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése. A magyar Országgyűlés az uniós kötelezettségeinknek megfelelően 2023. december 12-én fogadta el a vonatkozó törvényt. Az új szabály célja, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, illetve hogy összhangba kerüljön Magyarország az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal. A vállalatoknak így már a 2024-es évre vonatkozóan is beszámolási kötelezettségeik lesznek a fenntarthatósági kockázatokról, illetve az ezzel összefüggő vállalati teljesítményről.
– Egy új piac van kialakulóban, amely az ESG-re épül. Nem mindegy, hogy ebben Magyarország aktív, formáló szereplőként vesz-e részt, vagy csak követjük, netán elszenvedjük mások döntéseit – értékelte a gyors magyar reagálást Panyi Miklós is. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese rámutatott, a területen most az élen járunk, amely versenyképességi előnnyel járhat, jelentős új gazdasági lehetőségeket teremthet. – Ne legyünk kishitűek! A magyar megoldások akár nemzetközi, világszinten is alkalmazhatók lehetnek – fogalmazott. A politikus elismerte, hogy a lehetőségek mellett kétségtelenül vannak kockázatok is.
Minden államnak joga, hogy saját szuverenitása alapján határozza meg nemzetgazdasági stratégiáját. A magyar kormány célja, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése mellett a lehető legönállóbb ESG-keretrendszert dolgozzuk ki
– szögezte le.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a családok elkötelezett támogatójaként a magyar kormány a vállalatok családbarát intézkedéseit is figyelembe venné az ESG-értékeléseknél.
Amerikai nézőpont
Részben máshogy látta a helyzetet Anthony Kim. – Nincs az ESG-ben semmi új, már láttuk ezt a „filmet” – figyelmeztetett kritikus felszólalásában. Az amerikai Heritage Foundation vendégkutatója emlékeztetett, már a ’70-es években is téma volt, hogy a vállalatoknak nemcsak a folyamatos gazdasági növekedésre, hanem a közös társadalmi felelősségre is figyelniük kellene.
A vállalatokra erőltetett, aktivista ESG nem javít a versenyképességen, hanem teher!
– vélekedett.
Christopher Butler, az Americans for Tax Reform ügyvezető igazgatója nyitóbeszédében ugyancsak arra emlékeztetett, hogy az ESG gyökerei a hatvanas évek radikális progresszív mozgalmában keresendők, mivel az akkori jelszó szerint ezen mozgalom képviselőinek el kellett foglalniuk a döntéshozói pozíciókat, ami sok területen sikerült is.
Elmondása szerint az Egyesült Államokban harc folyik az ESG hívei és ellenzői között, az ország több mint húsz republikánus vezetésű tagállamában pedig számos olyan törvényt és intézkedést vezetnek be, amelyek az ESG terjedésének feltartóztatását célozzák.
Mi itt a probléma?
Az Európai Unióban az ESG-szabályok egyre szigorúbbá válnak, a túlszabályozás pedig versenyképességi kérdéseket és kihívásokat szülhet – mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, hogy miért osztja meg az ESG kérdése a közgazdászokat és a politikát. Sajtóközleményükben a problémák közé sorolják többek között:
- A szabályoknak való megfelelés gyakran jelentős beruházásokat igényel új jelentéstételi rendszerekbe, adatgyűjtési és ellenőrzési folyamatokba.
- A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára ezek a költségek különösen megterhelőek lehetnek, ami a nagyobb erőforrásokkal rendelkező nagyobb cégekhez képest a versenyképességüket is befolyásolja.
- A beruházások nem mindig térülnek meg azonnal, ami nehézséget okoz a vállalatoknak abban, hogy egyensúlyt találjanak a rövid távú pénzügyi eredmények és a hosszú távú fenntarthatósági célok között.
- Az EU-n belüli cégeknek nemcsak egymással, hanem a kevésbé szigorú ESG-szabályozású régiókból származó vállalatokkal is versenyezniük kell.
- A pénzintézetek egyre inkább beépítik az ESG-kritériumokat a hitelezési és befektetési döntéseikbe, ami magasabb finanszírozási költségeket vagy korlátozott finanszírozási lehetőségeket eredményezhet.
