Megkapja Magyarország a pénzt a Déli körvasút fejlesztésére. Az Európai Bizottság nemrég tette közzé azon beruházások listáját, amelyet a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) keretében támogat. Kisebb fejlesztések mellett a Budapest-Kelenföld–Ferencváros vasútvonal korszerűsítésére 290 millió euró uniós forrást nyertünk – jelezte a héten az építési és közlekedési miniszter.
Fotó: Máthé Zoltán
A Déli körvasút második ütemét jelentő beruházással nemcsak Budapest és az agglomeráció közlekedését javítjuk, de a kontinens országait és nagyvárosait összekötő vasútvonalak hálózatát is – hangsúlyozta Lázár János. Hozzátette:
az egész régió közösségi közlekedését tesszük jobbá.
A CEF eddigi három körében, a most bejelentett projektekkel együtt Magyarország összesen 562,55 millió eurót kap, ami azt jelenti, hogy egyetlen eurócent kohéziós támogatást sem veszítünk el – közölte.
Kitörni készül a magyar népharag a hazai Fanta miatt
Időről időre felröppen a hazai sajtóban, hogy a nagy élelmiszermultik Kelet-Európában – és Magyarországon is – gyengébb minőségű, más összetételű termékeket árusítanak, mint a nyugati piacokon. Ebből általában nem lesz különösebb botrány, de most könnyen fordulhat a kocka.
Történt ugyanis, hogy a Pénzcentrum egyik olvasója Olaszországban járt, és észrevette, hogy a Fanta narancs nagyon más, mint a Magyarországon forgalmazott változata. Utóbb kiderült, hogy dupla annyi a narancstartalma az olasz verziónak, mint a hazainak. „A Coca-Cola és a haverjaik, a Lidl, a Spar és az Aldi pofátlansága nem ismer határokat. Folyamatosan hazudnak minőségről, igényekről, a magyarok ízléséről” – jelentette ki Lázár János a közösségi oldalán.
Nem azt adják nekünk, ami jó, hanem amin a legtöbbet kereshetik, és aminek a hasznát kivihetik az országból. A jobb nem jut el hozzánk. Csak az olcsó szemetet tolják belénk!– hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszter. „Az az állami hivatal, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények – minden feladatára alkalmatlan, ahogyan az is, aki ezeknek a cégeknek gazsulál néhány újabb befektetésért akkor, amikor a magyar emberek egészsége a tét” – írta a tárcavezető. Majd hozzátette, az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell.
Átalakítja a bevásárlási szokásokat a kánikula
Számszerűsíthető károkat okozhat a magyar gazdaságban a lassan két hete tartó afrikai meleg, amely jelentősen visszafoghatja néhány ágazat termelését. Két évvel ezelőtt például egy százalékpontot elvett a hazai GDP-növekedésből az akkori hőség és az aszály, de ez főleg az agráriumban keletkezett károkra vezethető vissza. Tény azonban, hogy ha a mezőgazdaságban problémák vannak, az közvetve a kiskereskedelemre is kihat. Az élelmiszer-forgalom júniusban–júliusban még viszonylag erős szokott lenni, a szabadságok hatása inkább augusztusban érződik, az előző havi nyári forgalomhoz képest inkább ekkor tapasztalható némi visszaesés a költésben. Összességében elmondható, hogy a meleg alapvetően nem kedvez a napi fogyasztási cikkek forgalmának, csak azok a termékek kelendők, amelyek a meleg elviseléséhez szükségesek. Extrém hőségben a sör sem fogy jól. Nem azért, mert a vásárlók nem veszik meg a boltban, hanem mert a vendéglátóhelyek teraszán ilyen melegben kevesebben ülnek ki, így pedig kevesebb sört fogyasztanak.
Tovább nőnek a Szép-kártya-költések
Tovább erősödik a Szép-kártya népszerűsége, ezt mutatja, hogy 2024 első fél évében több mint 230 milliárd forintra nőtt a feltöltések összértéke, ami így 12 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának eredményét – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A feltöltések összege mellett a kártyabirtokosok és az elfogadóhelyek száma is dinamikus növekedést mutat. A felhasználók száma tavaly júniushoz képest nyolc százalékkal, több mint 2,8 millióra nőtt, miközben az elfogadóhelyek száma egy év alatt 137 ezerről közel 147 ezerre bővült – ismertette az NGM.
Újra többéves bérmegállapodás jöhet a minimálbérről – akár a garantált bérminimum is megszűnhet jövőre
Minden esélye megvan annak, hogy 2016 után idén újra többéves bérmegállapodást kössenek a szociális partnerek, erről beszéltek egybehangzóan lapunknak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői a testület csütörtöki ülését követően. Az idei tárgyalássorozat a korábbiaknál is nagyobb horderejű döntéseket vetít előre, ugyanis november 15-ig kész terveket kell letenniük az asztalra az uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba való átültetésével együtt. A Liga és a Munkástanácsok vezetője is egy lépcsőben megszüntetné a garantált bérminimumot jövőre, ami azt jelentené, hogy több mint húsz százalékkal kellene emelni a minimálbért ahhoz, hogy beérje a szakmunkás-minimálbér szintjét. Most a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 000, így könnyen kiszámolható, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegét 22 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy összezárjon a két bérelem.
Orbán Viktor adócsökkentésről beszélt, már jövőre életbe léphet
Orbán Viktor ezúttal is interjút adott a Kossuth rádiónak péntek reggel, ebben egyebek mellett egy érdemi bejelentés, legalábbis annak előrevetítése is elhangzott a magyar miniszterelnök részéről, ráadásul a jövő évi költségvetés kapcsán: a kormányfő adócsökkentést helyezett kilátásba.
Úgy folytatta, hogy Donald Trump programjának van néhány olyan pontja, amelyeket örömest hoznának át Magyarországra a következő évtől. Tehát már 2025-től életbe léphetnek ezek a változások. Hogy pontosan miről van szó, azt Orbán Viktor nem bontotta ki egészében. Egy intézkedést nevesített, a borravaló megadóztatásának eltörlését.
