– Szlovákia megpróbálja megfúrni Brüsszel lakossági karbonadóját. Azt várják el ugyanis a tagállamoktól, hogy szeptember 25-ig beillesszék a lakossági klímaadó intézkedést nemzeti jogrendjükbe. Szlovákia elsőként jelezte, hogy ezt nem fogja megtenni – hívta fel a figyelmet a friss fejleményre Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője emlékeztetett: az Európai Bizottság lényegében azt akarja elérni a tagállamoknál, hogy a klímavédelem zászlaja alatt mesterségesen megemeljék a lakosság energiaköltségeit, pedig azokat egyre kevesebben tudják megfizetni.
A szakértő kiemelte, hogy a legfrissebb becslések szerint a lépés a benzin literenkénti árát például kétszáz forinttal megemelné.
– A szlovák környezetvédelmi miniszter ezért elsőként jelentette be, hogy kormánya nem fogja teljesíteni az elvárást, ami érthető és észszerű reakció – magyarázta. Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a világ szén-dioxid-kibocsátásának mindössze hét százalékáért felelős, de az európai cégeknek és háztartásoknak már most is többszörös árat kell fizetniük az energiáért, mint más nagy régiókban. Szerinte gazdasági, környezetvédelmi, vagy morális szempontból már a jelenlegi állapot sem indokolható, de az árak további mesterséges emelésére aztán tényleg semmi szükség sincs.
– Itt az idő, hogy a kérdésben más tagállamok is szót emeljenek, mert ennek az őrületnek véget kell vetni – emelte ki a Századvég üzletág vezetője.
A magyar kormány már hosszú ideje hangsúlyozza a következőket: mindent meg kell tenni a környezetünk megóvásáért, az azonban nem mindegy, hogy ki fizeti a számlát. Ezért hazánk nem ért egyet azzal sem, hogy a magyar családok és vállalkozások terhei emelkedjenek azért, mert más országok jóval jelentősebben szennyezik a környezetet, mint Magyarország.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy korábbi elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az alacsonyabb jövedelmű emberek nem engedhetik meg maguknak az energiatakarékos, de drágább háztartást, a karbonadó őket nagyobb mértékben érinthetné. Bár a tehetősebb emberek sokkal több és nagyobb szén-dioxid-kibocsátással járó terméket vásárolnak, fogyasztási kosarukban ezek aránya kisebb, így az adótípus növelné az egyenlőtlenségeket.
– Ezek miatt az egységes karbonadó egyfajta regresszív adópolitika, vagyis a kisebb fogyasztók, tipikusan az alacsony jövedelmű háztartások aránytalanul, magasabb adókulccsal terheltek – írta a gazdaságkutató.
A kérdésről korábban a Századvég már 2022-ben felmérést készített. Abban azt írták, hogy a brüsszeli Fit for 55 csomag leginkább vitatott intézkedése a központi karbonadó, ami a lakosság épületeit és gépjárműveit terhelné, és amivel Brüsszel az energiafogyasztásuk csökkentésére kényszerítené a háztartásokat. Az elemzés rámutatott, hogy a tagállamok egy része – köztük Magyarország – már a csomag bejelentésekor is tiltakozott a beavatkozás ellen. Azóta az európai országok többségében jelentősen megemelkedtek a lakossági rezsidíjak, így a tarifákat mesterségesen tovább drágító karbonadót elutasító tagállamok száma is növekedett. A Századvég kutatása alapján a véleménnyel rendelkező európai polgárok 69 százaléka nem támogatja Brüsszel javaslatát. A válaszadók többsége valamennyi tagállamban elutasította az intézkedést. A beavatkozást leginkább Magyarországon (84 százalék), Horvátországban (83 százalék) és Csehországban (81 százalék), a legkevésbé Portugáliában (53 százalék), Dániában (53 százalék) és Luxemburgban (51 százalék) vetették el a válaszadók. A Századvég szerint az eredmények alapján kijelenthető, hogy a karbonadónak nincs kellő társadalmi támogatottsága.
