Új előrejelzés érkezett a magyar gazdaságról

Idén várhatóan 1,6 százalék körül alakul a GDP-növekedés, amit a vártnál gyengébb külső kereslet és a beruházások csökkenése indokol – derült ki az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseket bemutató keddi sajtóeseményén. Az MBH Elemzési Centrum szerint a gazdasági növekedést elsősorban a bővülő hazai fogyasztás, a növekvő reálbérek és az infláció mérséklődése támogatja. A 2025-ös évre 3,4 százalékos GDP-növekedést és kedvezőbb kamatkörnyezetet prognosztizálnak a szakértők, amelyhez már a beruházások szemmel látható élénkülése is hozzájárul.

Az MBH Elemzési Centrum kedden mutatta be legfrissebb előrejelzését Fotó: MBH

Összességében továbbra is viszonylag feszes munkaerőpiacra van kilátás, ami a bérnövekedésre is nyomást gyakorol. A bérdinamika vélhetően továbbra is jelentősen meg fogja haladni a következő hónapok inflációs adatait, így a háztartások számára az elkölthető jövedelem tovább növekedhet az év hátralévő részében.

A toleranciasávon belül maradhat jövőre az infláció

Az infláció – júliusi kiugrását követően – augusztusban és szeptemberben a jegybanki toleranciasávon belül maradt, sőt szeptemberben, 2021 januárja óta először, ismét elérte a jegybanki célértéket, azaz a 3 százalékot. A dezinflációt segítette az üzemanyagárak csökkenése, valamint hogy a szolgáltatások árai is mérséklődtek havi összevetésben, ami hosszú idő után először hozott árcsökkenést ebben a szegmensben. Bár szeptemberben a szolgáltatások előző év azonos időszakához mért drágulása 9,5 százalékról 8,4 százalékra csökkent, ez a szint még mindig igen magasnak tekinthető.

Az idei év végén várhatóan ismét emelkedik az infláció, elsősorban az alacsony bázis miatt, így az éves átlagos infláció 3,8 százalékot tehet ki. Jövőre a béremelkedés növelheti a belső keresletet, ami felfelé nyomja az inflációt, ugyanakkor a gazdaság ciklikus folyamatai ez ellen hatnak, így az áremelkedés várhatóan a toleranciasávon belül marad

– mondta el Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője. 2025-re az inflációs várakozásukat az elemzők enyhén felfelé, 3,6 százalékra módosították. A jegybanki 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérését inkább 2026-ra várják az MBH Bank elemzői, de az éves átlagos infláció ekkor is meghaladhatja a 3 százalékot.

Folytatódhat a kamatcsökkentés

„A monetáris tanács a júniustól kezdődő időszakban a kamattartás vagy a kismértékű kamatcsökkentés mellett köteleződött el: júliusban 25 bázisponttal csökkentett, majd augusztusban kivárt, szeptemberben pedig ismét enyhe vágást hajtott végre” – idézte fel Balog-Béki Márta. A hitelintézet szenior tőkepiaci elemzője szerint a következő hónapokban az alapkamatot a jelenlegi, 6,50 százalékos szintről tovább lehet csökkenteni, melyhez a nemzetközi kamatkörnyezet is kedvező feltételeket teremt. Mindezeknek köszönhetően, előreláthatólag 2024 végéig az MNB 6,25 százalékra mérsékli az irányadó kamatszintet.

A jövő évben várhatóan folytatódhat a kamatcsökkentésre vonatkozó törekvés: 2025 végére 5,00 százalékra mérséklődhet az irányadó hazai ráta. Ezt követően, 2026-ban viszont már legfeljebb kismértékű további kamatcsökkentés valószínűsíthető.

Kismértékű gyengülés az euróval szemben

Az MBH Bank elemzői az euró–forint keresztárfolyamra vonatkozó várakozásukat a korábbi előrejelzésükhöz képest megemelték. Az idei év végére, a júliusi prognózis alapján, 392,5 forintos euróárfolyamot vártak a szakértők, míg 2025 végére 390 forintot vetítettek előre. Az új, pontszerű előrejelzés alapján 2024 végén az árfolyam továbbra is 392,5 forint marad, azonban 2025 végére már 395 forintra emelkedhet. Ez jövőre éves átlagban kismértékű nominális forintgyengülést jelenthet a 2024-es szinthez képest.

„Októberben a forint árfolyama az euróval szemben átlépte a 400 forintos szintet, de további drámai gyengülés nem valószínű. A fundamentális tényezők, mint a folyó fizetési mérleg többlete és az amerikai kamatcsökkentés erősítőleg hatnak a forintra, ugyanakkor az infláció alakulása nem enged teret a piac által vártnál sokkal gyorsabb kamatcsökkentéseknek, így jelentősebb erősödés nem várható” – magyarázta az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Tartható az idei évi költségvetési hiánycél

A legfrissebb adatok szerint a központi költségvetés szeptember végéig 2623,5 milliárd forintos hiányt halmozott fel, amely az éves cél 55 százalékát teszi ki. A hiány gyors növekedése az év elején volt tapasztalható, azonban a nyári hónapokban és szeptemberben ez a folyamat lelassult. Bár a szakértők várakozása szerint az év végére ismét emelkedhet a deficit, a 4,5 százalékos hiánycél azonban így is tartható, különösen a nyáron bejelentett költségvetési intézkedések fényében.