November 22-én már a reggeli órákban sejteni lehetett, hogy azon a napon megdőlhet az eddigi rendszerterhelési csúcs, mivel 9 óra körül már több mint 7000 MW volt a szükséglet. Az idén január 22-én mért addigi 7441 MW-os csúcs november 22-én dél körül (15 perces érték) meg is dőlt 7450 MW értéken. Ez pedig egy újabb jele annak, hogy Magyarország a villamosenergia-ellátás terén kritikus kihívásokkal szembesül, különösen azért, mert az igények jelentősen növekedni fognak – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a csúcsérték kapcsán.

Fotó: Origó/Polyák Attila
Az árulkodó jelek egyike az, hogy hazánkban eddig soha nem volt ekkora fogyasztás. Ha hozzátesszük azt is, hogy a csúcsdöntés napján az átlaghőmérséklet +1,3 Celsius-fok volt, szemben a január 22-i –4,1 Celsius-fokkal, láthatjuk, hogy hidegebb időjárás esetén a csúcsérték is magasabb lett volna. Érdemes megemlíteni azt is, hogy 2010-ben a téli csúcsérték „csak” 6560 MW volt, azaz a mostani csúcs már mintegy 1000 MW-tal több, a jövőben pedig további jelentős növekedés várható – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy a 2030-as évekre a folyamatos igénynövekedés mellett régi erőművek esnek ki a termelésből, az import lehetősége egyes időszakokban korlátozott lesz vagy meg is szűnhet.
Az új történelmi csúcs értékéből az import 2629 MW-ra volt tehető, ami azt is jelentette, hogy az adott időszakban a fogyasztás kielégítéséhez szükséges villamos energia 35,3 százaléka külföldről érkezett. De az idei évben augusztus utolsó napján az esti órákban már voltak olyan időszakok is, amikor az import aránya a hatvan százalékot is meghaladta. Ez ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázat – hívta fel a figyelmet a szakértő. Megjegyezte, láthatóan a Paks II. atomerőműre már most égető szükség lenne – a meglévő alaperőművi termelés mellett.
Az adott időszakban ugyanis a hatalmas import mellett a stabil áramtermelést a hazai alaperőművek biztosították: a paksi atomerőmű teljesítménye 2054, a gázerőműveké pedig 1546 MW volt, a szén 417 MW-ot biztosított. Mindez azt is jelenti, hogy az import, az atom, a gáz és a szén biztosította a szükséglet 89 százalékát.