November 22-én már a reggeli órákban sejteni lehetett, hogy azon a napon megdőlhet az eddigi rendszerterhelési csúcs, mivel 9 óra körül már több mint 7000 MW volt a szükséglet. Az idén január 22-én mért addigi 7441 MW-os csúcs november 22-én dél körül (15 perces érték) meg is dőlt 7450 MW értéken. Ez pedig egy újabb jele annak, hogy Magyarország a villamosenergia-ellátás terén kritikus kihívásokkal szembesül, különösen azért, mert az igények jelentősen növekedni fognak – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a csúcsérték kapcsán.
Fotó: Origó/Polyák Attila
Az árulkodó jelek egyike az, hogy hazánkban eddig soha nem volt ekkora fogyasztás. Ha hozzátesszük azt is, hogy a csúcsdöntés napján az átlaghőmérséklet +1,3 Celsius-fok volt, szemben a január 22-i –4,1 Celsius-fokkal, láthatjuk, hogy hidegebb időjárás esetén a csúcsérték is magasabb lett volna. Érdemes megemlíteni azt is, hogy 2010-ben a téli csúcsérték „csak” 6560 MW volt, azaz a mostani csúcs már mintegy 1000 MW-tal több, a jövőben pedig további jelentős növekedés várható – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy a 2030-as évekre a folyamatos igénynövekedés mellett régi erőművek esnek ki a termelésből, az import lehetősége egyes időszakokban korlátozott lesz vagy meg is szűnhet.
Az új történelmi csúcs értékéből az import 2629 MW-ra volt tehető, ami azt is jelentette, hogy az adott időszakban a fogyasztás kielégítéséhez szükséges villamos energia 35,3 százaléka külföldről érkezett. De az idei évben augusztus utolsó napján az esti órákban már voltak olyan időszakok is, amikor az import aránya a hatvan százalékot is meghaladta. Ez ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázat – hívta fel a figyelmet a szakértő. Megjegyezte, láthatóan a Paks II. atomerőműre már most égető szükség lenne – a meglévő alaperőművi termelés mellett.
Az adott időszakban ugyanis a hatalmas import mellett a stabil áramtermelést a hazai alaperőművek biztosították: a paksi atomerőmű teljesítménye 2054, a gázerőműveké pedig 1546 MW volt, a szén 417 MW-ot biztosított. Mindez azt is jelenti, hogy az import, az atom, a gáz és a szén biztosította a szükséglet 89 százalékát.
Az importszükséglet mérséklése terén adná magát a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelés is, ám az áramfogyasztási rekord napján a hatalmas, 3967 MW ipari naperőművi kapacitásból a mért adatok alapján csak 134 MW állt rendelkezésre (az egész napra vonatkozó átlagteljesítmény csupán 27 MW volt). A háztartási (2630 MW) és a saját célra termelő (723 MW) kapacitásból pedig hasonló arányban állhattak rendelkezésre források. A szélerőműveknek most jó napjuk volt, mivel az adott időszakban a beépített 325 MW-ból 238 MW-ot tudtak biztosítani.
Az új rendszerterhelési csúcs is egyértelműen jelzi, hogy az alaperőművekre (atom, gáz) feltétlenül szükség van, mert az időjárásfüggő megújulókkal valós ellátásbiztonságot nem lehet garantálni. Éppen ezért hazánkban egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén télen-nyáron, éjjel-nappal ellátásbiztonságot lehet garantálni, és a súlyos kockázatokat hordozó importszükségletet minimalizálni/megszüntetni szükséges. Ez az energiamixre vonatkozó célkitűzés indokolja a paksi bővítést, valamint szükség van a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítására, az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására, új gázerőművek és szivattyús-tározós erőmű építésére, valamint a naperőművek reális alapokon nyugvó további fejlesztésére és más erőművi beruházások megvalósulására is. Középtávon pedig egy új telephelyen, újabb atomerőművi egységek építése is nélkülözhetetlen lesz, amely akár szabályozási feladatokat is ellátni képes kis moduláris egységekből állhat – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.
