Befejeződtek a próbafúrások Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében, a munkálatok az első hazai szivattyús erőmű lehetséges helyszínein zajlottak. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő emlékeztetett, a hazai villamosenergia-rendszer már most is súlyos kihívásokkal szembesül: újabb és újabb rendszerterhelési csúcsokkal, egyes időszakokban szinte már sokkoló tőzsdei villamosenergia-árakkal és hatalmas energiaimport-szükséglettel szembesülünk. Az is nyilvánvaló, hogy az időjárásfüggő megújulók, döntően az újabb és újabb naperőművi kapacitások rendszerbe integrálása egyre nagyobb kihívást jelent és egyre gyakrabban fordul elő a kiegyensúlyozatlanság. Azaz a paksi bővítés mellett szükség van egy olyan erőműtípusra is, amely az energia tárolását teszi lehetővé.
Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP/Michael Reichel/dpa
Örvendetes, hogy a magyar kormányzati tervekben már szerepel egy 600 MW kapacitású szivattyús-tározós erőmű megépítése, ami rendszerszabályozási szempontól kiváló lehetőség az időjárásfüggő megújulók időszakonként jelentkező túltermelésének részleges eltárolására, amely kapacitást optimálisan esetben 6 órán keresztül lehetne kihasználni. Magyarul ez az erőmű képes lesz arra, hogy napon belül kiszabályozza az időjárásfüggő-megújulók túltermelését, ezáltal csökkentve a már most ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó import-kitettségünket is. Igaz, ez sem lesz képes arra, hogy hosszú távon több hétre, hónapra tudja tárolni az energiát – magyarázta a szakértő.
Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Borsod és Heves vármegyében, két lehetséges helyszínen már befejeződtek azok a kutatófúrások, amelyek eredményei beépülnek majd az idén elkészülő megvalósíthatósági tanulmányba. Ezt követően kerülhet majd sor a létesítéssel kapcsolatos konkrét beruházási döntés meghozatalára, amelynek maximálisan figyelembe kell vennie a környezetvédelmi, tájképi szempontok mellett a helyi geológiai/vízrajzi adottságokat, műszaki lehetőségeket és a gazdaságossági/megtérülési kérdéseket is – ismertette Hárfás Zsolt.
Úgy véli, reálisan a következő években kezdődhet meg a beruházás, amely 7-9 évig is eltarthat, azaz a magyarországi szivattyús-tározós erőmű a Paks II atomerőműhöz hasonlóan a 2030-as évek elején állhat a villamosenergia-termelés szolgálatába. Egy bizonyos: ha elkészül, tovább javul a hazai ellátásbiztonság és a rendszer szabályozhatósága, miközben az import-szükségletet is csökkenteni tudjuk. Természetesen rendszerszabályozási szempontból – megfelelő adottságú telephely esetén – további ilyen típusú szivattyús-tározós erőmű megépítése is szükséges lenne – vetítette előre a szakértő, aki szerint az alaperőművekből is kellenek a többletkapacitások.
Rendszerszabályozási szempontból ugyanis a megcélzott 12 000 MW-os naperőművi kapacitás további gyorsan indítható gázüzemű erőmű létesítését is indokolttá teheti. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni a kormányzati elképzeléseket, amelyek szerint a Paks II atomerőmű elkészülte után egy újabb, kis moduláris atomerőmű építése is szóba jöhet. Ez egyrészt segíthetne az ország keleti felében az újraiparosítás miatt jelentkező energiaszükséglet kielégítésében, másrészt szintén szerepe lehet a rendszerszabályozásban, ugyanis már van a piacon olyan típus, amelynek a teljesítményét széles határok között lehet szabályozni.
