Továbbra is javíttathatók lesznek a meglévő vagy 2039 végéig telepített gázkazánok, az új gázüzemű készülékek telepítése viszont tilos lesz 2040-től az Európai Unió országaiban. Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére azt is elmondta a rendelet kapcsán, a tanyavilágot leszámítva nincs olyan település Magyarországon, ahol az elektromos fűtés feltételei nem adottak. A tanyák többségében vezetékes földgáz sincs – tette hozzá.
Fotó: MTI/Marjai János
Bár nincs a köztudatban, a távfűtés is szóba jöhet mint alternatíva. Zay Balázs itt felhívta a figyelmet, a távfűtés nem méretfüggő. Családi ház is csatlakozhat a távfűtésre, az egyedüli feltétel a vezetékhálózat elérhetősége. Létezik kis, új építésű távfűtéses társasház, ráadásul az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló vonatkozó rendelet a távfűtést lényegében megújuló energiahasználatnak fogadja el, ezzel jobb energetikai tanúsítványt lehet elérni, így ösztönözve a csatlakozást – magyarázta a kutató.
Manapság előtérbe kerültek a hőszivattyúk. Egy ilyen rendszer kiépítése nem feltétlenül drágább, mint gázkazánt telepíteni. Zay Balázs szavaiból kiderül, többféle hőszivattyú-megoldás is létezik, ezek közül jó néhány még olcsóbb is lehet a gázkazánoknál. Általánosságban (teljesen új kiépítésnél) a dupla bélelésű kémény és a zárt égésterű kondenzációs kazán ára vetekszik egy 10 kWh-s levegő-víz hőszivattyú árával. Fűtési hatékonyságot és a fűtési szezonban jelentős kedvezményt nyújtó H-tarifa árazását nézve új telepítésnél egy lakos sem jár rosszabbul.
Ha pedig hőszivattyúról van szó, a levegő-levegő működési elvűek közé sorolhatjuk a klímaberendezéseket is. A Klímapolitikai Intézet e tárgyú blogbejegyzéséből választ kapunk a légkondicionálók népszerűségének okára is. Ugyanis a klíma viszonylag kis beruházással telepíthető, ráadásul fűtés mellett a nyári hőhullámokra is megoldást kínál. Ez olyan ellenmondáshoz vezet, hogy míg az Európai Hőszivattyú Szövetség adatai szerint a hőszivattyúval fűtő háztartások száma alacsony, a légkondicionáló berendezések száma a népszámlálás adatai alapján magas. Erre pedig az a magyarázat, hogy idehaza ritka az olyan háztartás, ahol a légkondicionáló legyen az egyetlen fűtési mód, általában a gázfűtés, a szilárd tüzelés vagy a villanyfűtés melletti egyfajta rezsicsökkentésben segítő kiegészítő eszközként alkalmazzák. A levegő-víz hőszivattyú kiépítése pedig komolyabb beruházást igényel, mint a légkondicionáló, viszont általában jól beilleszthető a kiépített fűtési rendszerbe, például a gázkazán helyére.
A fűtés 2040-től történő még intenzívebb elektrifikációja felveti annak a kérdését is, vajon lesz-e elegendő villamos energia mindehhez. Zay Balázs ismertette, időjárásfüggő mivoltából eredően téli viszonylatban a napenergia kevéssé jöhet szóba, azonban a céldátumra már megépül Paks 2, a várakozások szerint pedig megkapja az üzemidő-hosszabbítást Paks 1, emellett megépül a Tisza 1-2 kombinált ciklusú földgázerőmű, valamint a Mátrai erőmű is földgázüzemű lesz, és a szélerőmű-kapacitás is bővül. Ezek biztosítani tudják a kellő energiát. A szűk keresztmetszetet nem maga az áramtermelés, hanem az elosztóhálózat jelenti – mutatott rá. Ennek fejlesztése megindult állami forrásból és az RRF (Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz) alap felhasználásával százmilliárdot meghaladó összegből, de a rendszer további fejlesztése, okosítása, rugalmasságának növelése is szükséges, hogy az egyre növekvő igényeket a jövőben is kielégítse. Ez napjainkban főleg a budapesti agglomerációt érinti, ahol a kiköltözési hullámok miatt jelentősen nőtt a lakosságszám.
