Az elektromobilitásra való átállás, az európai versenyképesség javítása nem lehet sikeres a német gazdaság növekedése nélkül – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Hungary Battery Week budapesti konferenciájának második napján, csütörtökön.
A miniszter szerint a német pénzügyminiszter szerda este bejelentett távozása beismerése annak, hogy a berlini kormányban a szigorú fiskális szemlélet háttérbe szorította a gazdaságfejlesztési célokat. A váltással megnőtt az esély, hogy több forrás jut elektromobilitási célokra, az infrastruktúra fejlesztésére és a járművásárlási állami programokra, ami kedvező hír a magyar gazdaság szempontjából.
A Magyar Akkumulátor-szövetség és a White Paper Consulting által szervezett, a Hungexpón zajló szakmai eseményen Nagy Márton elmondta: a kétoldalú kapcsolatok javulására számít az amerikai elnökválasztás után. A háború lezárásnak esélye is növekedett, így a családok óvatossági motívuma enyhülhet; növekedhet a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások is.
Az elektromos autózásra való átállásban az ázsiai és ezen belül a kínai gyártók előretörése figyelhető meg – mutatott rá a tárcavezető.
A BYD és a többi gyártó állami támogatások nélkül is versenyképesebbek európai társaiknál és méretgazdasági előnyeiket is kihasználják. Kínában az év végére negyven százalékra növekedhet a teljesen elektromos járművek (BEV) piaci penetrációja, és egy bizonyos termelési volumenen túl már gyártásuk is gazdaságosabbá válik.
Eközben Európában a BEV járművek piaci részesedése 14 százalékról visszaesett, ami részben az állami támogatások kivezetésével függ össze. Az elmúlt hónapokban visszapattanás figyelhető meg, a franciaországi eladások az év első kilenc hónapjában 6 százalékkal nőttek éves viszonylatban. Franciaországban a vállalatok mellett a lakossági vásárlók is kaphatnak állami támogatást, és Németországgal szemben ezek csak az EU területén gyártott járművekre igényelhetők.
Miközben a kínai gyártók folyamatosan növelik piaci súlyukat a kontinensen, addig az európai gyártók Kínából is szorulnak ki.
Amíg 2020-ban a külföldi gyártók részaránya a BEV eladásokban 66 százalék körül alakult, addig ez 2024-re felére csökkent, ami a német autóipartól függő magyar ipari exportot is negatívan érinti. A tárcavezető prezentációjában szereplő adatok szerint Németország a töltő infrastruktúra elterjedésében Franciaország és Hollandia mögött áll.
Az elektromos autók elterjedését a villamos energia magasabb ára is hátráltja, ráadásul Franciaországban ez túlnyomórészt nukleáris, míg Németországban fosszilis energia biztosítja, ami a miniszter szerint hibás gazdaságpolitika következménye.
Nagy Márton felvetette, hogy a stratégiai fontosság ellenére nincs közös uniós direktíva, amely szabályozná az elektromos járművekre váló átmenetet. A kínai járművekre kivetett uniós importvámok kapcsán kiemelte, hogy a magyar kormány ellenzi a lépést, amit egyelőre nem követett kínai reakció.
Az elektromobilitás hazai elterjedését a kormány egy tágabb ökoszisztéma részeként képzeli el – mondta.
Ebbe beletartozik a lakossági napelemes rendszerek telepítésének támogatása, a vállalati elektromosautó-beszerzési program, valamint az elektromos töltőhálózat bővítése is. Megjegyezte: a kormány tervei között szerepel, hogy az elektromosautó-vásárlási programot jövő év második felében kiterjesztik a háztartásokra is, a költségvetés helyzetének függvényében.
