– A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az akkumulátortechnológia európai k+f központjává váljon és a világ akkumulátorgyártásának öt legfontosabb szereplője között maradjon – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Hungary Battery Week budapesti konferenciáján szerdán a szervezet MTI-nek küldött közleménye szerint.
– A járműipar mélyreható átalakuláson megy át és az elektromobilitási forradalom középpontjában Kína áll – fogalmazott. Hozzátette: az ázsiai gyártók globális térnyerését mutatja, hogy a piac 95 százalékát lefedő tíz akkumulátorgyártó közül hat kínai, három dél-koreai és egy japán.
A közlemény szerint kiemelte: Európának fel kell ismernie, hogy az akkumulátorgyártás stratégiai iparággá nőtte ki magát és az európai autóipar jövője attól függ, hogy sikerül-e együttműködni Kínával.
– A kormány időben alkalmazkodott a világgazdaságot uraló két megatrendhez: az elektromobilitás terjedéséhez és a Távol-Keletről érkező közvetlen külföldi befektetések növekedéséhez, amit az ázsiai országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok erősítése, a kormány keleti nyitás politikája is támogatott – mutatott rá.
A kormánybiztos a konferencián közölte, hogy a HIPA 2016 óta 59, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó projektet támogatott. A 24 milliárd euró összértékű beruházások mintegy 33 ezer új munkahelyet teremtettek. A szektor dinamikus növekedését jelzi, hogy az akkumulátorexport a teljes magyar kivitel 6,4 százalékát adta 2023-ban.
Elmondta: a Samsung SDI gödi gyára, az SK Innovation komáromi és iváncsai létesítményei mellett a CATL is hamarosan megkezdi működését, míg a szintén Debrecenben gyárat építő EVE Power és a Sunwoda nyíregyházi beruházása is terv szerint halad.
Joó István a közlemény szerint arról biztosította a beruházókat, hogy Magyarország biztonságos befektetési célpont, utalva arra, hogy számos hasonló üzem zárt be Nyugat-Európában. A Magyarországon működő és később üzembe álló létesítmények meg fognak épülni.
Arról is szólt, hogy Magyarország a teljes akkumulátoripari ökoszisztéma kialakítására törekszik, és ehhez illeszkedik a HIPA befektetésösztönző politikája, amely segíthet a globális értékláncban történő előrelépésben.
Arra is rámutatott, hogy Magyarország híd szerepet igyekszik betölteni a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók között, ami összhangban van a gazdasági konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikájával.
A HIPA vezetője szerint minden adat arra utal, hogy az autóipar visszaesése csak átmeneti és a kilátások kedvezőek. – Magyarország a járműipar új korszakának egyik meghatározó globális szereplőjévé vált – húzta alá Joó István, majd ismertette a kormány 2030-ig szóló ötpontos tervét, amelynek elsődleges célja, hogy Magyország a világ akkumulátorgyártásának öt legfontosabb szereplője között maradjon.
További célok között jelölte meg, hogy az ország 2030-ra az akkumulátortechnológia európai k+f központjává, az akkumulátoripari szolgáltató központok bázisává, valamint a felsőoktatás és szakképzés egyik vezető európai központjává váljon.
– További törekvésünk, hogy Európa-szerte Magyarországon jegyezzék be a legtöbb akkumulátoripari szabadalmat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a „Made in Hungary” időszakából átlépjünk az „Invented in Hungary” korszakába – idézte a közlemény Joó Istvánt.
A Magyar Akkumulátorszövetség és a White Paper Consulting szervezésében megvalósuló, a Hungexpón zajló háromnapos eseményen az akkumulátoripar legfontosabb szereplői az iparág kihívásait és lehetőségeit, az energiaátmenettel és az energiatárolási technológiákkal kapcsolatos aktuális kérdéseket vitatják meg.
